Részben a munkáltatók nem járnak el az együttműködési kötelezettségüknek megfelelően, részben pedig több olyan beadványukra nem kaptak választ a bíróságtól, amelyben a jogszerűség feltételének megállapítását kérték a még elégséges szolgáltatás meghatározásához - mondta el az InfoRádióban Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) elnöke.

Az InfoRádió megkereste az ügyben a Fővárosi Törvényszéket, ahol közölték:

a tankerületi központok korábban nem juttatták el a bírósághoz az ellenkérelmeiket, ezért a bíróság nem tudott érdemben állást foglalni.

"Ezzel a tankerületek, vagyis a munkáltatók újabb jogsértést követtek el" - jelentette ki a hírrel kapcsolatban Szűcs Tamás.

A sztrájkról nem mondanak le, a sztrájkbizottság továbbra is működik. "A PDSZ - minden ellenkező híreszteléssel ellentétbe - nem fogja vállalni a vadsztrájkot" - jelentette ki az elnök. "Várjuk az elsőfok eredményét, majd a másodfokot, ahol már jogerős döntés születhet. Végső soron a 29-i sztrájkidőpont kijelölésével

bár a sztrájk maga nem jött létre, ám megkezdődött az a jogi út, amellyel akár nemzetközi bíróságig is el tudunk menni, és amely igazolhatja, hogy a magyar közszférában szinte lehetetlen munkabeszüntetést szervezni".

Kedden az oktatásért felelős államtitkárságon sztrájktárgyalást tartottak, de ott nem a még elégséges szolgáltatásról tárgyalnak, hanem a sztrájkkövetelésekről, az államtitkárság ebben illetékes. Semmilyen előrelépés nem történt - hangsúlyozta Szűcs Tamás.

Azt követelik, hogy

• az illetményeket kössék a minimálbérhez (ez egyszer már megtörtént egy Fidesz-kormány alatt, de később a választási év végeztével visszavonták);
• minden közalkalmazottnak (nem pedagógusoknak is) rendezzék az illetményét;
• csökkentsék a kötelező óraszámot és fizessék ki a túlórákat;
• a sztrájktörvény módosítására is javaslatot tettek.

A PDSZ tagsága 3000 fő, de a sztrájkra kész emberek száma messze meghaladta ezt a létszámot, az elnök szerint ez bizonyítja, hogy sokan egyetértenek a kezdeményezéseikkel.

"Az oktatás a 24. órában van.

A szakszervezet mindenkinek szerette volna felkínálni a lehetőséget, hogy ezzel az erős eszközzel fejezze ki tiltakozzását és hívja fel a figyelmet a lehetetlen helyzetre. Az sem véletlen, hogy a sztrájkot a kompetenciamérés napjára tettük, hiszen egy átlagos napon egy munkabeszüntetés kényszerítő ereje sokkal kisebb" - mutatott rá Szűcs Tamás.

Véleménye szerint az a reális, hogy ősszel tudnak újabb lépéseket tenni, és addigra talán a bírósági döntések is megszületnek. Kiemelte: "ha nem kezdjük el a bírósági utat járni egy konkrét meghirdetett sztrájk mellett, akkor ezt a lépéshátrányt is elszenvedhetnénk a következő sztrájknál".