eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kifüggesztik az európai parlamenti választás hirdetményét a XII. kerületi polgármesteri hivatalban 2019. március 11-én. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit, Magyarországon május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Már tudni, hány párt szerepelhet a májusi EP-választáson a szavazólapon

Lejárt az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak májusi választására állított listák bejelentésének határideje.

A hét nyilvántartásba vett lista mellett további négyet jelentettek be, azaz legfeljebb 11 párt, illetve pártszövetség listája szerepel majd május 26-án a szavazólapon.

Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól, az ajánlások leadására és a lista bejelentésére 16 óráig volt lehetőség.

A Nemzeti Választási Bizottság korábban már hét listát nyilvántartásba vett:

  1. a Jobbik Magyarországért Mozgalomét,
  2. a Fidesz-KDNP-ét,
  3. a Momentum Mozgalomét,
  4. a Mi Hazánk Mozgalomét,
  5. az MSZP-Párbeszédét,
  6. a Lehet Más a Politikáét
  7. és a Demokratikus Koalícióét.

Kedden, a 16 órai határidő előtt további négy párt adta le az ajánlásgyűjtő íveket:

  1. Magyar Munkáspárt,
  2. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
  3. Egységes Magyar Nemzeti Néppárt,
  4. Tea Párt Magyarország.

A Liberálisok már korábban jelezték, hogy nem indulnak a májusi választáson.

Mint arról az Infostart korábban beszámolt, a leadott ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi, az NVB pedig legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon dönt a lista nyilvántartásba vételéről. A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg.

A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni vagy levenni róla.

Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, akkor a helyére a listán soron következő lép.

Az NVI-től 22 párt, illetve pártszövetség vette át az ajánlások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket. Azok a pártok, amelyek képviselői a határidő lejártáig nem viszik vissza valamennyi, a Nemzeti Választási Irodától átvett ajánlóívet, ívenként ezer forint bírságra számíthatnak.

Négy fontos dátum

  1. A külföldön élő, európai unión kívüli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, ehhez május 2-ig kell regisztráltatniuk magukat. A leveleket akkor kezdik el kipostázni, ha már hivatalossá vált a májusban induló pártok listája. Erről Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az atv híradójának azt mondta: amikor a döntés jogerőre emelkedik, akkor áll össze a szavazólap. A postázás így május elején kezdődhet. A Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választók is szavazhatnak levélben, ehhez nekik is május másodikáig kell regisztrálniuk.
  2. A Magyarországon élő uniós állampolgárok május 10-ig regisztrálhatnak, ha itt akarnak szavazni valamelyik listára.
  3. Május 17-ig azok regisztrálhatnak, akik valamelyik külképviseleten akarnak voksolni.
  4. Akik nem a lakóhelyükön akarnak szavazni, azoknak ezt május 22-én, azaz a szavazás hetén szerdán 16 óráig kell jelezniük. (Korábban ez a határidő a szavazás hetének pénteki napja volt.)

Május 26-án a szavazás napján várhatóan este 11 órától lesznek előzetes eredmények, mert az olaszországi urnazárásig, ami este 11 órakor lesz, nem lehet adatokat közölni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×