Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
317.33
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Kifüggesztik az európai parlamenti választás hirdetményét a XII. kerületi polgármesteri hivatalban 2019. március 11-én. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit, Magyarországon május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Már tudni, hány párt szerepelhet a májusi EP-választáson a szavazólapon

Lejárt az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak májusi választására állított listák bejelentésének határideje.

A hét nyilvántartásba vett lista mellett további négyet jelentettek be, azaz legfeljebb 11 párt, illetve pártszövetség listája szerepel majd május 26-án a szavazólapon.

Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól, az ajánlások leadására és a lista bejelentésére 16 óráig volt lehetőség.

A Nemzeti Választási Bizottság korábban már hét listát nyilvántartásba vett:

  1. a Jobbik Magyarországért Mozgalomét,
  2. a Fidesz-KDNP-ét,
  3. a Momentum Mozgalomét,
  4. a Mi Hazánk Mozgalomét,
  5. az MSZP-Párbeszédét,
  6. a Lehet Más a Politikáét
  7. és a Demokratikus Koalícióét.

Kedden, a 16 órai határidő előtt további négy párt adta le az ajánlásgyűjtő íveket:

  1. Magyar Munkáspárt,
  2. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
  3. Egységes Magyar Nemzeti Néppárt,
  4. Tea Párt Magyarország.

A Liberálisok már korábban jelezték, hogy nem indulnak a májusi választáson.

Mint arról az Infostart korábban beszámolt, a leadott ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi, az NVB pedig legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon dönt a lista nyilvántartásba vételéről. A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg.

A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni vagy levenni róla.

Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, akkor a helyére a listán soron következő lép.

Az NVI-től 22 párt, illetve pártszövetség vette át az ajánlások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket. Azok a pártok, amelyek képviselői a határidő lejártáig nem viszik vissza valamennyi, a Nemzeti Választási Irodától átvett ajánlóívet, ívenként ezer forint bírságra számíthatnak.

Négy fontos dátum

  1. A külföldön élő, európai unión kívüli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, ehhez május 2-ig kell regisztráltatniuk magukat. A leveleket akkor kezdik el kipostázni, ha már hivatalossá vált a májusban induló pártok listája. Erről Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az atv híradójának azt mondta: amikor a döntés jogerőre emelkedik, akkor áll össze a szavazólap. A postázás így május elején kezdődhet. A Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választók is szavazhatnak levélben, ehhez nekik is május másodikáig kell regisztrálniuk.
  2. A Magyarországon élő uniós állampolgárok május 10-ig regisztrálhatnak, ha itt akarnak szavazni valamelyik listára.
  3. Május 17-ig azok regisztrálhatnak, akik valamelyik külképviseleten akarnak voksolni.
  4. Akik nem a lakóhelyükön akarnak szavazni, azoknak ezt május 22-én, azaz a szavazás hetén szerdán 16 óráig kell jelezniük. (Korábban ez a határidő a szavazás hetének pénteki napja volt.)

Május 26-án a szavazás napján várhatóan este 11 órától lesznek előzetes eredmények, mert az olaszországi urnazárásig, ami este 11 órakor lesz, nem lehet adatokat közölni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Tisza-kormány: rengeteg pénz került az államhoz, átalakulnak a kormányzati feladatok, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Tisza-kormány: rengeteg pénz került az államhoz, átalakulnak a kormányzati feladatok, felszámolják az Orbán-rendszer örökségét

Lezárult a 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása, így legalább 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Mindeközben a vállalásának megfelelően határidőre minden feltételt teljesített a kormány az uniós források hazahozatalához, közel 10 milliárd eurónyi forrás volt a tét. Célkeresztbe került az Orbán-kormány egyik kedvelt hatósága is, az SZTFH felszámolásának lehetőségét vizsgálja a Tisza-kormány. Cikkünk folyamatosan frissül a keddi eseményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×