A kutatócsoportok nyílt napján az érdeklődők rövid előadásokon és interaktív bemutatókon keresztül nyerhetnek betekintést a fejlődéslélektan kérdéseibe és módszereibe, a legfrissebb kutatásokba. Az eseményen 12 fővárosi babakutató labor, kutatócsoport mutatkozik be.
A látogatók szombat délután előadást hallhatnak többek között a kognitív babalogikáról, a babák szókincsfejlődéséről, a baba-mama kapcsolat egyéni mintázatairól, de az előadók arra is megpróbálnak választ adni, hogy tudnak-e a babák számolni, vagy hogy hogyan hat a gyerekekre a "kütyüzés", mit gondolnak a csecsemők az animációkról. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A kutatási központokban azon dolgoznak, hogy többet megtudjanak a csecsemők és kisgyermekek gondolkodásáról, beszédfejlődéséről - mondta el az MTI-nek Háden Gábor, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos munkatársa, az esemény szervezője.
Mint fogalmazott, a fejlődéskutató központokban folyó munka fontos szerepet játszik abban, hogy megismerjük, milyen előzményei vannak felnőttkori viselkedésünknek. A csecsemőkutatásokon keresztül többet megtudhatunk arról, hogyan működik a beszéd, hogyan alakul ki a gondolkodás, vagyis hogyan érjük el azt az összetettséget, amelyet felnőttkorban látunk - tette hozzá.
Emellett vannak olyan gyerekek, akiknek valamilyen probléma van a beszédfejlődésében. "Ahhoz, hogy ezeknek a gyerekeknek még korai időpontban segíteni tudjunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az a normál fejlődési menet, amitől ők eltérnek" - fűzte hozzá a szakember, aki elmondta azt is, hogy laborjukban újszülött kortól hároméves korig követik a csecsemők, kisgyermekek fejlődését. A kutatásokban való részvétel önkéntes, a szülők, általában az anyukák részvételével folynak a vizsgálatok, amelyekre fórumokon, hirdetéseken keresztül toborozzák a családokat.