Infostart.hu
eur:
380.91
usd:
321.88
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Fizikoterápiás kezelésére várakozik egy amputált lábú asszony 2018. október 18-án a damaszkuszi Hamis Rehabilitációs Központban, ahol a polgárháború sebesültjeinek utókezelését végzik.
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Túl sokszor amputálnak Magyarországon

Komoly célkitűzések vannak a mozgásszegény életmód és a dohányzás visszaszorítására - derült ki az amputációk számának csökkentését előirányzó tervekből.

Részletes javaslatot készített az Emberi Erőforrások Minisztériuma az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére. A javuló tendencia ellenére ugyanis Magyarországon évente még mindig öt-hatezer emberen végeznek amputációt - hazánkban a legtöbbet Európa-szerte. A terv, hogy másfél évtizeden belül legfeljebb feleennyi embernél legyen szükség erre a drasztikus beavatkozásra - írta a Magyar Nemzet.

Az egészségügyi kormányzat kiemelt célkitűzésének tekinti a keringési, azon belül a perifériás érbetegségek megelőzését. A diabétesz mellett ugyanis döntően az érszűkület az, amely miatt ma a legtöbb alsó végtagi amputá­ciót végzik. Bár összességében egyre kevesebb az ilyen beavatkozás – a combcsont magasságában végzett operá­ciók száma a 2013-as 3366-ról 2018-ra 2925-re csökkent –,

évente még mindig öt-hatezer embernél végeznek amputációt, ami lakosságarányosan a legtöbb Európában.

Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma 2030-ra felére csökkentené ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ezért a célért már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022, amelynek részeként részletes javaslatokat dolgoztak ki az érintett orvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával.

Ez többek között arról szól, hogy az érszűkület megelőzése érdekében

  • 30 százalékkal kell csökkenteni a dohányzók arányát és a keringési betegségek okozta korai halálozást,
  • 10 százalékkal pedig azok számát, akik semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek.

Farkas Katalin, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetőségi tagja a lapnak kiemelte: fontos, hogy a rizikócsoportoknál – például a 65 éven felülieknél, akik között minden ötödik embernek érszűkülete van, csak még nem okoz tüneteket – a családorvosok elvégezzék az érszűkület kiszűréséhez szükséges alapvizsgálatot, és tudják a megfelelő szakorvoshoz irányítani a betegeket. Felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára is.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×