A Fővárosi Ítélőtábla 2017 áprilisában hatályon kívül helyezte a törvényszék korábbi elsőfokú határozatát. A törvényszéknek most, az új eljárásban meg kellett állapítania, hogy a vádlott üzenetet közvetített-e és mi volt annak a tartalma, vagy csak a személyes véleményét közölte a tanúval.

Az ajánlattal kapcsolatban úgy lehetett tudni, hogy az sok konkrét részletet tartalmazott, ezért felmerült, hogy azok egy, az iparágat jól ismerő forrástól származhattak.

Mostani döntésében a törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés bűntettében ismét bűnösnek találta a férfit.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a vádlott 2014-ben egy külföldi agrár- és élelmiszeripari társaság tanácsadójának azt mondta, kétmilliárd forintért cserébe a kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötne a céggel.

Ajánlata szerint az étolajterméket terhelő áfakulcsot csökkentették volna 27 százalékról 5 százalékra,

továbbá a külföldi cég egyik versenytársának járó 16 milliárd forint - jogszerűen visszaigényelt - áfát visszatartották volna. A kétmilliárd forintot egy ismert emberhez kötődő alapítvány, illetve egy cég részére kellett volna kifizetni.

A bíróságnak most is abban kellett állást foglalnia, hogy szavahihetőnek tartja-e a koronatanút, akivel kapcsolatban a vádlott azt nyilatkozta: félreértette az ajánlatát, és szándékosan valótlanságokat állít vele kapcsolatban. A törvényszék részletes indokolása szerint a vádlottnak ez a védekezése alaptalan.

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint az esemény óta eltelt időt.

A súlyosító körülmények között hangsúlyozta, hogy az ügy negatív hatást gyakorolt az országimázsra.

A döntés nem jogerős: a vádlott felmentésért, az ügyészség pedig súlyosításért fellebbezett - olvasható a törvényszéki közleményben.

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a vádlott azt a látszatot keltette, hogy az összegből hivatalos személyek is részesülnének. A vádlott által előadottak a vádirat szerint teljes egészében valótlanok voltak, a férfi által konkrétan is megnevezett alapítvány érdekkörébe tartozó – a vádlott által az üzenet küldőjeként megjelölt – személynek a rá történő hivatkozásról semmilyen tudomása nem volt.

A tanácsadó a vádlott ajánlatáról tájékoztatta a részvénytársaság képviselőjét – aki a korrupciós bűncselekményben való részvételt határozottan elutasította –, majd az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségét is, így az amerikai hatóságok a fentiekről értesültek. A vádlott automatikus vízum jogosultsággal rendelkezett, amelyet a fentiekről való tudomásszerzést követően az amerikai hatóságok megszüntettek.

Előzmények

A Napi Gazdaság internetes oldala 2014 októberében közölte értesülését, amely szerint több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A budapesti amerikai nagykövetség ezután arról tájékoztatott, arról van információjuk, hogy "bizonyos magyar magánszemélyek" korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak, és ezért nem léphetnek be az Egyesült Államokba".

Az akkori ideiglenes amerikai ügyvivő hat érintettről beszélt, aki a kormány alkalmazottja vagy kapcsolatban áll a kabinettel.

Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori elnöke a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba. A vádat rágalomnak nevezte, amely ellen eljárásokat helyezett kilátásba.

A Fővárosi Főügyészség 2015 decemberében jelentette be, hogy vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfi ellen, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. (az étolaj áfájának csökkentéséért dolgozó) lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos embereknél, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.