Az adventtel kezdődő, vízkereszttel záruló karácsonyi ünnepkör tele van olyan hagyományokkal, mely a következő esztendő bőségét, szerencséjét hivatott elősegíteni – mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Szilveszterkor ezek fokozódnak, sőt számos szokás él még ma is – tette hozzá.

Az étkezéshez kapcsolódik, hogy az év utolsó napján nem esznek baromfit, mert azzal elrepül a szerencse. A disznóhús és a rétes fogyasztása viszont javasolt, hiszen előbbi előre túrja a szerencsét, utóbbi pedig megnyújtja az ember életét. A szemes ételek pedig a pénz bőségét hozzák a hagyomány szerint.

A szilveszter a szél- és az ólomöntéssel, gombócfőzéssel történő jóslás időszaka.

A patkó és a négylevelű lóhere is szerencsét hoz, a zajcsapás pedig elűzi a rosszat – emelte ki a néprajzkutató.

Vízkeresztkor az ókeresztények és az ortodoxok a Jézus születését ünneplik. Tátrai Zsuzsanna elmondása szerint újra felelevenedett víz- és krétaszentelés hagyománya, valamint az, hogy a házak kapuja fölé felírják a három királyok nevének kezdőbetűjét, mely megvédi az otthont minden bajtól.

Az ünnepi időszaknak megvan a sajátos életritmusa: a megpihenés és befelé fordulás után a szórakozás, majd az újbóli elcsendesedés következik.