A települések méretétől is függ, hogy a helyi önkormányzati választási kampányok mennyire illeszkednek a pártok által meghatározott tematikákhoz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának Lánczi Tamás.
A Századvég vezető elemzője kiemelte: a településekről és a személyekről is szól az önkormányzati választás. Az ötezer fő alatti településeken a pártpolitika nem jelenik meg, független jelöltek vannak. Ahogy haladunk az egyre nagyobb városok felé úgy válik egyre központibb kérdéssé a pártpolitika és a jelölt politikai színezete – fejtette ki Lánczi Tamás.
Hozzátette ugyanakkor, hogy főváros esetén azt lehet mondani, egy adott jelöltnek és az őt támogató pártnak a támogatottsága szétválik, hiszen
Tarlós István több szavazót tud megszólítani Budapesten, mint a Fidesz.
Lánczi Tamás szerint az ellenzéki pártok által elindított főpolgármesteri előválasztási folyamat nem hozza meg a várt eredményt.
„Ugyanaz a színjáték folytatódik, csak most előválasztásnak hívják. Mindenki úgy tesz, mintha nagyon szeretné. Eddig összefogás tematika volt, csak valószínűleg ráuntak az ellenzéki pártok, hogy erről beszéljenek, ezért jött az előválasztás tematika. Nem látok benne újdonságot, ez az összefogás tematika átkeresztelése.
Mindenki azon mesterkedik, hogy ez kudarcba fulladjon”
– hangsúlyozta.
A Századvég vezető elemzője a pártok támogatottságáról is beszélt. Egy változás van: a Jobbik megfelezte a támogatói körét fél év alatt. A Fidesz ugyanazon a szinten van a választások óta, a kisebb pártok pedig a parlamenti bejutási küszöb szintjén vannak. Az MSZP ugyanott vegetál, ahol fél évvel ezelőtt – fejtette ki.
Lánczi Tamás úgy látja, hogy
a Jobbiknak az idei év végére egy főként baloldali szavazóbázisa lett,
amely már nem fogékony a radikális üzenetekre.
A vezető elemző arról is beszélt, hogy az Európai Néppárt régóta tartó, lassú krízisben van. Ez nem látványos válság, ami összeomlással fenyeget, de így is sorvasztja a pártcsaládot. Egyrészt a tagok támogatottsága is csökken, emellett ideológiai elbizonytalanodás, önfeladás is jellemzi a pártot, behódolás a baloldali, liberális pártoknak – vélekedett.
„Vagy az lesz, hogy megreformálja magát a Néppárt, és elkötelezi magát egy határozottabb jobboldali irány mellett, vagy szakadás következik be, mert olyan nagyok az ellentétek”
– emelte ki.
Lánczi Tamás szerint a csúcsjelöltté választott bajor Manfred Webernek van a legnagyobb esélye arra, hogy – mivel a Néppárt vélhetően nem szerez többséget az Európai Parlamentben jövő májusban – a személyét elfogadtassa liberális, baloldali pártokkal, és Jean-Claude Juncker helyére eséllyel pályázzon.
„Ezt egy lehetséges forgatókönyvnek tartom, de nem biztos, hogy a Néppárt ebben a formában fent maradt, ezt a feszültséget túl tudja élni” – hangsúlyozta.
A Századvég vezető elemzője kiemelte, hogy a májusi európai parlamenti választások eredménye és a német belpolitikai változások komoly hatással lehetnek a konzervatív pártcsaládra.
Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban az európai uniós tagországok kormánypártjai közül sokan tanultak egymástól.