Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.3
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus professzor, az ELI-projekt kezdeményezője beszédet mond a szegedi lézeres kutatóintézet előtti sétányon található lézertörténeti idővonal új elemének avatásán 2018. november 15-én. Az emléktábla a professzor 2018-as Nobel-díjának állít emléket.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nobel-díjas fizikus Szegeden - lézerközpontot álmodott oda

Szegeden köszöntötték Gérard Mourou Nobel-díjas fizikust, a szegedi Eli-Alps lézeres kutatóintézet létrehozásának kezdeményezőjét. A kutató előadást is tartott.

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t, az Eli-projekt kezdeményezőjét köszöntötték csütörtökön Szegeden. A francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették az épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató

lézertörténeti idővonalat.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen elmondta, Szegeden Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje valósult meg, az alkalmazott kutatás itteni fázisában számtalan tudományterületen hasznosíthatják majd annak eredményeit.

A központ a miniszter szerint az első, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé.

Az Eli-Alpsnak az anyag-, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában, a biológiában és a környezetvédelem területén is óriási jelentősége van - sorolta Palkovics László. Hozzátette, az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak, és számos új kutatási területet nyithatnak meg. A központ szomszédságában tudományos innovációs park épül.

Nem csak Magyarországon

Lehrner Lóránt, az Eli-Hu Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először a lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért került fel, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán.

"Gerard Mourou volt az, aki 2006 és 2007 fordulóján azzal az ötlettel állt elő egy amerikai kutatóintézet képviseletében, hogy Európának létre kell hoznia a saját, nagy intenzitású lézeres kutatóközpontját. Ezt követően indult el Csehországban, Magyarországon és Romániában az Eli-projekt" - idézte fel Lehrner Lóránt az InfoRádiónak.

Noha Mourou nem vesz részt a szegedi intézmény napi működésében, mivel Franciaországban él és dolgozik, az Eli-projektet felügyelő nemzetközi tudóscsapatnak tagja.

Mit ér Mourou munkája?

Gérard Mourou előadásában kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az Eli-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt, forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért idén a Nobel-díjat kapták.

Munkájuk eredménye nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése, fájdalommentesebbek lettek a műtétek, gyorsabban gyógyulnak a betegek.

Ugyanis, ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző Nagy Márton kijelentéseiről: érdemes beszélni a bankrendszer szerkezetéről

Elemző Nagy Márton kijelentéseiről: érdemes beszélni a bankrendszer szerkezetéről

A bankrendszer „veszélyes üzem”, mert a nemzetgazdaság egésze ki van téve a működésének. Ilyen alapon, még ha szokatlan is egy gazdasági minisztertől, de Nagy Mártonnak is „joga van” elemezni a bankrendszer működését – mondta Palkó István, a Portfolio elemzője az InfoRádióban.

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Rakéták zúgtak Oroszország felett, súlyos hiány bukott ki Ukrajnában - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Rakéták zúgtak Oroszország felett, súlyos hiány bukott ki Ukrajnában - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Kisebb ukrán ellentámadásról jönnek hírek Zaporizzsja megyéből: Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok nyolc falu visszafoglalásáról adott jelentést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyobb offenzív hadjáratot nem folytat az ukrán haderő. Mikolaivben hatalmas robbanás történt, hét rendőr sérült meg, az ukrán hatóságok terrortámadás miatt indítottak nyomozást. Szlovákia leállította az Ukrajnának biztosított áramellátást, amíg a Barátság-kőolajvezetéken újra nem indul az energiahordozó forgalma. A nap folyamán Oroszország több platformon is megvádolta Ukrajnát azzal, hogy nukleáris fegyvert akarnak beszerezni nyugati támogatóiktól. Ukrajna sikeres ATAMCS-támadást jelentett Oroszország ellen kora délután, Zelenszkij elnök pedig arról beszélt: az ukrán területek mintegy 80%-a nem rendelkezik ballisztikus rakéták elleni védelemmel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×