Magyarországgal szemben egy politikai döntés következtében politikai eljárás folyik, még akkor is, ha ezt jogállami köntösbe akarják öltöztetni - jelentette ki Gulyás Gergely a nemzetközi sajtó jelenlétében tartott tájékoztatóján. Megerősítette, hogy a kormány abszurdnak tartja azt a vádat, hogy a Magyarországon rendszerszintű jogállami veszélyeztetettség állna fenn.

Úgy vélte: az egész Európai Unió számára rendkívül káros, ha politikai vádak jogállami köntösben jelennek meg, és különösen káros, ha az Európai Parlament (EP) nincs tekintettel a saját hatáskörére akkor, amikor a tagállami döntéshozatalt kritizálja. Szerinte a Sargentini-jelentésben nem csupán valótlan állítások, és az Európai Bizottság által régen lezárt ügyek szerepelnek vádként, hanem

olyan ügyekben is állást foglal az EP jelentése, amelyek nem tartoznak az unió hatáskörébe.

Gulyás Gergely szerint az eljárás rossz precedenst is teremthet, hiszen annak megindítása és a Sargentini-jelentésben foglaltak azt üzenik a tagállamoknak, hogy nincs értelme konstruktív módon az Európai Bizottsággal tárgyalni, kompromisszumot kötni és megegyezni.

A magyar kormány a legtöbb esetben kész volt a kompromisszumkeresésre a bizottsággal, és tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntéseit is - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: így volt ez a médiatörvény vagy igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyekben, amelyek esetében a magyar Országgyűlés a megállapodásoknak megfelelően módosította a jogszabályokat, így a kötelezettségszegési eljárások megszűntek.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta:

nem hiszi, hogy meglesz a szükséges négyötödös többség a hetedik cikkely következő szakaszba léptetéséhez, az viszont szerinte látszik, hogy politikai és nem jogi érvek határozzák meg a vitát.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség. Jelezte: bár magyar kormánynak az a véleménye, hogy eljárásjogilag érvénytelen a döntés, ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára.

Weber jelöléséről és a kongresszusról

Gulyás Gergely az Európai Néppárt csütörtöki helsinki kongresszusáról szólva, a Fidesz nevében üdvözölte, hogy a két jelölt közül Manfred Weber lett a listavezető és a bizottság elnökjelöltje.

Úgy vélte: a néppárt tényekhez való ragaszkodását mutatja, hogy minden híradás és nyilatkozat ellenére semmilyen formában szóba sem került, hogy a Fidesz és a néppárt viszonyában változás kellene, hogy beálljon. Hangsúlyozta: a néppárt csak akkor lehet az EU legnagyobb pártja, ha képes arra, hogy sokszínűségét megőrizze. Kiemelte: a Fidesz nem csupán az Európai Néppárt legsikeresebb pártja, hanem mindig is lojális szövetséges volt. Szerinte a néppárt erősebben került ki a helsinki kongresszusból, és képes volt egységet demonstrálni.