Elindult egy nagyon erős lakossági szemléletformálás, de nem túl hatékony; inkább a lakosságot kellene támogatni, hogyha az illető otthon szeretne esővizet tározni, vagy visszatartani a csapadékvizet, akkor kapjon hozzá eszközöket - mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízott főigazgatója.

"Az engedélyt úgy kapja meg az új házhoz, hogy az esővizet visszatartja. A beruházás költségei nem nagy költségek, de mivel kötelezettségelőírásra kerül, ez hatalmasat segítene a vízgazdálkodáson" - tette hozzá.

Láng István hozzátette azt is, hogy

100-ból egy olyan emberrel találkozott eddig, aki önszántából a csapadékvizet visszatartotta, következésképp bizonyos fokig szükség lenne állami szabályozásra.

Tározóképesség megoldása település szinten

A klímaváltozás szélsőséges hatásai település szinten fognak megjelenni - emelte ki a megbízott főigazgató.

Mint mondta, jön egy hirtelen eső és a település nem tud majd vele mit kezdeni. Ha a szabályozásokkal elérjük, hogy

az eső bekerül egy tartályba, nem egyből terheli a közműhálózatot, hanem később ki lehet engedni, vagy mezőgazdasági célokra, öntözésre el lehet használni és visszaszivárog a talajba,

ezzel gyakorlatilag megoldjuk azt a tározóképességet, amelyet a település a lebetonozott felületekkel, a házakkal elvett attól a területtől. Ezt egyéni és önkormányzati szinten lehet szabályozni megfelelő támogatásokkal, államilag nagyon nehéz.

Budapest szerepe megkerülhetetlen

Vannak olyan területek Budapesten is, ahol esőzés esetén térdig járnak a vízben - hívta fel a figyelmet Láng István. Így elkerülhetetlen Budapest részvétele is.

"A csapadékintenzitás valószínűleg nő a klímaváltozás hatására, tehát több csapadék esik le rövidebb idő alatt. Ehhez

van egy elvezető rendszerünk a föld alatt, de a csatornarendszer kicserélése egy budapesti főváros szintjén gyakorlatilag mission impossible"

- tette hozzá. Hozzátette azt is, hogyha a csatornázást nem lehet - márpedig szerinte a közeljövőben nem lehet - megoldani, akkor tározni kell a vizet, ki kell jelölni tározókat tetőkön, tető alatt, köztéren, át kell térnünk fokozatosan a csapadékvíztárolásra. Ebbe a rendszerbe késleltetetten kell a vizet beengedni, hogy kiegyenlítődjön.

Láng István szerint megvalósítható ez az elképzelés, hiszen vannak olyan európai városok, ahol közterek alatt lévő medencékbe bevezetik a csapadékvizet, és onnan használják fel később, vagy késleltetve engedik be a csatorna elvezető rendszerbe.

Árvízvédelem

Az árvízi védekezést két részre lehet bontani, az egyik a nagy folyamok menti védekezés, ahol ki vannak már építve az árvízvédelmi töltések, a másik a települési árvizek, elsősorban a dombvidékeken – mondta Láng István. A főigazgató hozzátette, az árvízi védekezés sok pénzt emészt fel elsősorban azért, mert folyamatosan alkalmazkodni kell az egyre növekvő árvízszinthez a már elkészült töltések magasításával. Megoldást jelenthet, ha felülvizsgálják egyebek mellett az árterek használatát.

Nem csak a klímaváltozás, hanem az árterek nem megfelelő kezelése okozza, hogy a 70-es évek óta folyamatosan emelkedik az árvízszint.

A tendencia mérséklésére nagyvízi mederkezelési terveket dolgozott ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság - mondta Láng István az intézmény megbízott főigazgatója.

Láng István hozzátette,

a vízgazdálkodási törvény szerint ott van az államnak védelmi kötelezettsége, ahol az árvíz kettőnél több települést fenyeget,

ahol csak egy település van veszélyben, például a dombvidékeken, ott az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai tanácsokkal segíti az önkormányzatokat az árvízvédelmi tervek kidolgozásában.

Láng István a mobilgátak fontosságáról is beszélt, kifejtette, egy új szabványt készítenek a mobilgátak alkalmazására. A megbízott főigazgató felhívta a figyelmet, hogy több mint 4000 kilométer gát és töltés van kiépítve ma Magyarországon, ezek karbantartásáról is gondoskodni kell.

A teljes beszélgetést péntek délután 18 órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.