Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Öt év alatt háromszorosára nőtt a kilakoltatások száma

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly az egész országban már 3636 kilakoltatást hajtottak végre. Vagyis az év minden napjára jut tíz kilakoltatás. Az utóbbi öt évben háromszorosára nőtt a kilakoltatások száma: 2012-ben 1020, tavaly 3636 lakásból költöztették ki a lakókat.

Nemcsak a fővárosban kerülnek családok százai az utcára: már a kisebb falvakban is mindennapos, hogy „viszi a házat a bank” - írta a Népszava.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly az egész országban 3636 kilakoltatást hajtottak végre. Vagyis az év minden napjára jut tíz kilakoltatás. Ráadásul az intézkedések száma egyre csak nő. Völner Pál igazságügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott korábbi írásbeli válaszából kiderül, hogy míg 2012­-ben 1020, 2013-­ban 1300 tulajdonost lakoltattak ki, addig 2015­-ben már 2335, 2016-­ban pedig 3474 ilyen intézkedés történt. Ebből az adatsorból ráadásul még hiányoznak is azok, akik nem várták meg a végrehajtási procedúrát, és önként távoztak, rokonoknál, hétvégi házakban, elhagyott
épületekben húzták meg magukat.

És azok az albérlők sem szerepelnek a statisztikákban, akiket a főbérlő rakott utcára.

Az elmúlt öt évben több mint 240 ezer ingatlant árvereztek el tartozás miatt.

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar honlapján lévő legfrissebb adatsor 2017 első negyedévére vonatkozik: e szerint abban az időszakban 774 lakásügyben történt ilyen eljárás, ebből a Fővárosi Ítélőtábla 232, a Debreceni 176, a Győri 144, a Pécsi 105, míg a Szegedi 117 esetben hozott határozatot. Ebből is látszik, hogy

a „hangosabb” fővárosi kilakoltatások csupán az összes ügy harmadát teszik ki, a „csendes többség”, a végrehajtások elszenvedőinek kétharmada vidéken él.

Az adatokból az is kiderül, hogy tavaly az első három hónapban meghozott végrehajtási határozatok száma az azt megelőző, 2016­os év hasonló időszakához képest mintegy 52 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×