Méhlegelőt telepítettek az Óbudai Mészkőparkban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Budapest Voices együttes rendezvényén. A szervezők az akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy életterük csökkenése miatt pusztulnak a méhek. Olyan növényeket mutattak be, amiket a nagyvárosi ablakokba, erkélyekre is ki lehet ültetni, hogy a méhek ínséges időkben se éhezzenek.

Boross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádiónak elmondta, a helyszínen összesen 81 virágot ültetnek el.

Nemcsak szebbé teszik a nyári virágok a játszóteret, hanem hasznos táplálékai lesznek a nyári hónapokban a méheknek, ugyanis a beporzók táplálkozásának szempontjából a legínségesebb időszak hazánkban a július–augusztus, tehát az ebben az időszakban virágzó növényekkel lehet a legtöbbet segíteni rajtuk.

"Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mindenki alakítson ki lakóhelye körül egy méhbarát kis területet: teraszon, vagy egy balkonládában, ahova évelő egynyári növényeket lehet ültetni.

Tudni kell, hogy a legtöbb gyógynövény is mézel, és ezzel virágpor nektár-forrást adunk a méheknek" - mondta Boross Péter.

Arról is beszélt, hogy miért fontos a méhek életterének biztosítása.

"A méhek nélkülözhetetlen láncszemei életünknek, minden harmadik falat étel, amit megeszünk a méhektől függ.

A globális élelmiszeripar 70%-a függ a méhes beporzástól, tehát itt az ideje, hogy mindenki tegyen azért, hogy ezek a hasznos rovarok életben maradhassanak"

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít.

Majdnem 20 ezren foglalkoznak méhészettel, és egyre többen választják ezt a szakmát maguknak.

Magyarország egy átlagos évben majdnem 25 ezer tonna mézet termel, ez 10%-a az összeurópai uniós méztermelésnek.

Viszont sajnos a méhészek szomorúságára ennek a kitűnő minőségű méznek a kétharmadát el kell adni alapanyagként külföldön. Az is sajnálatos - tette hozzá, hogy a hazai lakosság mézfogyasztása nagyon alacsony, fele az uniós átlagnak, mindössze 80 dkg mézet eszik egy magyar egy évben.

Boross Péter megjegyezte, hogy külföldön a tisztán magyar mézet már csak az ínyencek vásárolják meg. A legtöbb terméken a méz eredetét nem részletezik, csak annyit tüntetnek fel, hogy uniós vagy nem uniós eredetű.