Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Lánczi Tamás, az alapítvány vezető elemzője a Századvég Alapítvány Merre tart Európa? - A Project 28 kutatás eredményei című konferenciáján a budapesti Larus Rendezvényközpontban 2016. július 19-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Lánczi Tamás: politikai elszámoltathatósággal nem bíró szereplők kezdtek el politikát csinálni

Most viheti végig a régóta tervezett kormányzati struktúraváltást a miniszterelnök – fejtette ki az Aréna című műsorban az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány vezető elemzője. Lánczi Tamás szerint a túlélésért küzdenek az ellenzéki pártok, amelyeket a vasárnapi választás eredménye mellett több belső konfliktus is terhel.

Különféle okok miatt 2012 óta nem sokat változott a kabinet összetétele – jegyezte meg Lánczi Tamás. „Hat év; abban óriási fáradási idő van, korábban is egy jelentős megújítást kellett volna végrehajtani. Ez nem következett be 2014-ben, sem a ciklus felénél, aminek – azt gondolom – az volt az oka, hogy a ciklus elején törés következett be a hatalmi struktúrában” – fogalmazott a szakértő. A vezető elemző által

„Simicska-Orbán-törésnek” nevezett változás „zárójelbe tett mindenféle kormányátalakítási kísérletet”,

hiszen ennek következményeit kellett orvosolni. 2015-2016-ban pedig a migrációs válság első fázisának idején sem lehetett a kormányt átalakítani – tette hozzá. „Utána gyakorlatilag az Orbán-kormány már szinte rá is fordult a kampányra, ugye kampány közben sem váltunk lovat” – emelte ki Lánczi Tamás, aki szerint most jött el az a dramaturgiai fordulópont, amikor a szükséges struktúra- és személyváltást meg tudja valósítani a miniszterelnök.

A Századvég vezető elemzője szerint a csúcsminisztériumi struktúra bevált. Bevezetésének célja az volt, hogy tehermentesítse a legfelsőbb döntéshozatali szintet. Az elmúlt nyolc évben megszülető, nagy rendszerátalakító döntésekhez ugyanis szükség volt a napi apró, csipp-csupp ügyek minisztériumi szintre testálására.

„Az ország be van üzemelve, a gazdaság pörög, tehát a dolgok rendben mennek, elképzelhető, hogy erre a fajta minisztériumi struktúrára nincs szükség”

– jegyezte meg a szakértő.

Lánczi Tamás megjegyezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumban törvényszerű volt a sok konfliktus, és egyelőre kérdés, hogy a területeket a következő időszakra érdemes lehet-e külön intézményekbe szervezni. Nem tartja kizártnak, hogy az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakítása is előtérbe kerül. Szerinte akár 2 hónapig is eltarthat majd, amíg feláll az új struktúrájú kormány.

Az ellenzéki bukásról

Lánczi Tamás úgy látja, hogy az ellenzéki véleményformálók is komoly szerepet játszottak a választás kudarcában. „Az, hogy

az ellenzéki pártoknak az idejét, az erejét, a médiafelületeit az foglalta le, hogy egymással foglalkoztak, vitazkoztak azon, hogy ki kinek a javára lépjen vissza.

Eközben volt egy párhuzamos diskurzus, ami arról szólt, hogy a buta, ostoba pártvezetők helyett a választóknak kell koalíciót alkotni és egymás jelöltjeire átszavazni. Mindez olyan káoszt teremtett, ami – én szinte biztos vagyok benne, hogy – inkább lefelé húzta az ellenzék eredményét, de egyébként a számok is ezt mutatják” – hangsúlyozta a szakértő.

Szerinte az ellenzék kezéből az ellenzéki sajtó kivette a gyeplőt, és „felelőtlen, semmilyen politikai elszámoltathatósággal nem bíró szereplők – NGO-k, újságírók és más hasonló véleményformálók – kezdtek el politikát csinálni”.

Budapest, 2018. április 9.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula, az MSZP elnöke (b-j) az MSZP-Párbeszéd választási eredményváró rendezvényén, az MSZP újbudai székházában 2018. április 8-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula, az MSZP elnöke az MSZP-Párbeszéd választási eredményváró rendezvényén, az MSZP újbudai székházában 2018. április 8-án (Fotó: Balogh Zoltán, MTI)

A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint az MSZP teljesen leért, szétesett párt lett, és a Párbeszéddel kötött választási szövetség is csak időlegesen jelentett megoldást.

Lánczi Tamás úgy véli, hogy a Jobbik lemondott elnöke,

Vona Gábor óriási ütést kapott, és kérdés, hogy mostani távozása után lesz-e később komoly politikai szerepe.

„Ebből emberileg, érzelmileg felállni sem lesz könnyű neki. Én úgy látom, hogy levonta a következtetést, tehát most már sokadik ciklusát kellett volna ellenzékben tölteni, ráadásul ő ugye kormányra készült, a pártját belevitte egy nagyon komoly identitásválságba” – fogalmazott a szakértő. „A lemondásával tulajdonképpen meg akarta azt előzni, hogy abba a belháborúba, amibe most bele fog sodródni a Jobbik, neki kelljen ott a malomkövek között örlődni, illetve az ő neve egyáltalán fémjelezze ezt a polgárháborút, ami most ki fog törni a Jobbikon belül” – tette hozzá.

Budapest, 2018. április 9.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke sajtótájékoztatót tart a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Aquincum Hotelben 2018. április 8-án. Vona Gábor lemond elnöki tisztségéről.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt választási eredményváró rendezvényén tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy lemond az elnöki tisztségről (Fotó: Kovács Tamás, MTI)

Lánczi Tamás szerint a DK túlélt, a frakcióalapítása pedig sikernek számít, de alapvetően nem változtatja meg a hazai politikai viszonyokat, míg az LMP jövője a következő hónapokban válik világosabbá a mostani óriási feszültségek után. Megjegyezte, hogy a Momentum nem élt a baloldali hatalmi űr adta lehetőségekkel, nem került be a parlamentbe, és bár ez még nem jelenti a párt végét, szerinte a vezetőinek hiányoznak a szükséges személyes kvalitásai.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×