Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője tavaly novemberben nyújtotta be kérdését hitelesítésre az FVB-hez. A kérdés úgy szólt: "Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?"

Az FVB december 14-én a kérdést hitelesítette. A bizottság megítélése szerint a kérdés a választópolgárok és a döntéshozó számára is egyértelmű: a választópolgároknak arról kell dönteniük, kívánják-e, hogy a metrófelújítás során teljes körű akadálymentesítés történjen az összes állomáson, a döntéshozónak pedig arról, hogy - miként az akadálymentesítés mértékéről eddig is döntött - az akadálymentesítés teljes körű legyen.

Az FVB hitelesítő határozata ellen jogorvoslatot nyújtottak be a Kúriára, ebben a többi között arra hivatkoztak, hogy a kérdés nem egyértelmű, ezért nem hitelesíthető.

A Kúria kedden azonban a felülvizsgálati kérelmet elutasította és helybenhagyta az FVB határozatát.

A bíróság szerint a kérdés nem ütközik a választópolgári egyértelműség követelményébe, egyféleképpen értelmezhető, megfelel a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok pedig átláthatják a kérdés lényegét, jelentőségét. A kérdés megfelel a jogalkotói egyértelműség követelményének is, egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazás esetén mi az elérendő szabályozási eredmény, a megvalósítás módja tekintetében pedig adott a mérlegelés lehetősége a Fővárosi Közgyűlés számára.

A Kúria végzése jogerős.