Katalóniában az exit poll adatok szerint a függetlenségi pártok többséget szerezhetnek a helyi parlamentben. Az este 8 órás urnazárást követően közzétett felmérés az Állampolgárok nevű liberális, középutas párt győzelmét, de a függetlenségi pártok parlamenti többségét mutatja. A választók megkérdezésével a nap folyamán végzett felmérés szerint a Katalán Köztársasági Baloldal, az Együtt Katalóniáért és a Népi Egység közösen 67 és 71 közötti mandátumra számíthat a katalán törvényhozásban. A kormányzóképes többséghez 68 mandátum szükséges.

Tovább erősödött a Fidesz decemberben a Závecz Research közvélemény-kutatása szerint. A nagyobbik kormánypárt szavazótábora a teljes népesség körében az utóbbi egy hónapban 31-ről 33 százalékra bővült. A nyár közepe óta 700 ezer új választó csatlakozott a Fideszhez, a párt minden társadalmi rétegben erősödött, de a nyugdíjasok, az alacsony iskolázottságúak és a 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken az átlagot meghaladó mértékben, 14-16 százalékponttal. Eközben a Jobbik a novemberi 10 százalék után 9 százalékot ért el. Az MSZP az őszi visszaesés után maradt 8 százalékos. A DK és az LMP 5 százalékon áll.

A Jobbik 25 oldalas észrevétel-, illetve kifogáslistát készített az Állami Számvevőszéknek az ellenzéki pártot több mint 660 millió forinttal sújtó jelentéstervezetéről. Volner János frakcióvezető észrevételeik átadáskor ismételten jogsértőnek, szakmaiatlannak és minden valóságot nélkülözőnek nevezte a számvevőszék megállapításait. Az ellenzéki politikus azt kérte a számvevőszéktől, vessék össze a Fidesz korábbi kampányköltéseit a Jobbikéval, és akkor megbizonyosodnak a párt törvényes gazdálkodásáról.

Beperelte az államot, a nemzeti bankot és a számvevőszéket a brókercégek csődje miatt a károsultak pertársasága. Szerintük az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét. A perközösségben 1264 Quaestor, 229 Hungária és 159 Buda-Cash károsult érintett. A kereseti kérelem indítványozza, hogy a bíróság hallgassa meg többek között Orbán Viktor miniszterelnökot, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, Szijjártó Péter külügyminisztert, Matolcsy György jegybankelnököt és Domokos László ÁSZ-elnököt is.

A Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 150 millió forintra bírságolta a BKK-t és a T-Systemst, mert hiányosságokkal adták át az elektronikus jegyvásárlói rendszert. A Hirtv.hu úgy értesült, hogy a testület szerint az ajánlatkérő és a rendszert kidolgozó cég azzal sértette meg a közbeszerzésekről szóló törvényt, hogy a BKK közbeszerzési eljárás nélkül újra a T-Systemt bízta meg a jegyrendszer kijavításával, annak ellenére hogy az az első verzióban súlyos hibákat hagyott. Az elektronikus jegyvásárlói rendszer a nyári vizes világbajnokságra időzítve jelent meg, de a működését felfüggesztették a biztonsági hiányosságok miatt.

Letiltotta a versenyhivatal az Orangeways buszos társaság honlapját, miután a versenyfelügyeleti eljárás indult a cég ellen. Az utasok eddig a honlapon keresztül tudtak helyet foglalni különböző buszjáratokra és megvásárolni jegyeiket. A GVH azt gyanítja, hogy a márkanév alatt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítanak meg a fogyasztókkal szemben, például engedély nélkül pénzért fuvaroznak. A versenyhivatal közleménye szerint az ideiglenesnek nevezett intézkedéssel akarják megakadályozni, hogy további anyagi veszteségek érjék a fogyasztókat.

Négyórás sztrájkot hirdetett holnap reggelre a Ryanair németországi pilótáinak érdekeit képviselő szakszervezet. A munkabeszüntetés reggel 5 órától 9 óráig tart, és a németországi repülőterekről induló Ryanair-járatokra vonatkozik. Azt akarják elérni, hogy a munkaadó biztosítsa a piaci viszonyoknak megfelelő munkakörülményeket és fizetést a pilótáknak. Mint írták, a pilóták sorra hagyják el a Ryanairt, mert csaknem valamennyi légitársaság jobb munkafeltételeket kínál.

Romániában a képviselőház után a szenátus is megszavazta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag utolsó tervezetét. A módosításokat ellenző Klaus Iohannis államfő várhatóan megtagadja azok kihirdetését, a jobboldali ellenzék pedig az alkotmánybíróságnál akarja megtámadni a tüntetéseket is kiváltó jogszabályokat. A bukaresti szociálliberális koalíció az igazságszolgáltatás átszervezése mellett elkezdte a büntető eljárásjog módosítását is, arra hivatkozva, hogy az ügyészség sokszor már a bűnvádi eljárás elején tájékoztatja a sajtót, ami miatt sérül az ártatlanság vélelme. A romániai ellenzék szerint ugyanakkor a kormánytöbbség saját korrupt politikusai védelmében akarja megfélemlíteni az igazságszolgáltatást.