Infostart.hu
eur:
373.45
usd:
340.4
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Előrehozhatják az egészségügyi béremelést - a nap hírei

Összesen 35 millió euróval járulnak hozzá a líbiai határvédelemhez a visegrádi országok, Magyarország ebből 9 milliót vállalt. Előrehozhatják a jövő évi egészségügyi béremelést – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Karácsony Gergely a Párbeszéd és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltje - erősítette meg a politikus, valamint a szocialisták elnöke. A nap legfontosabb hírei december 14-én.

Összesen 35 millió euróval járulnak hozzá a visegrádi országok a líbiai határvédelemhez. Erről Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó előtt állapodtak meg a V4-ek vezetői az Európai Bizottság elnökével és az olasz miniszterelnökkel tartott találkozón. Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő is üdvözölte a visegrádi országok felajánlását, de azt is hangsúlyozták: a döntés nem változtat a menekültek elosztásának rendszerén. Magyarország a költségvetési tartalékból fedezi a ráeső 9 millió eurót.

Előrehozhatják a jövő évi egészségügyi béremelést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón elmondta: legkésőbb januárra megszülethet a döntés erről, a két illetékes miniszter, Balog Zoltán és Varga Mihály dolgozik a részleteken. Lázár János azt nem tudta megmondani, mikor kaphatják meg az újabb emelést az egészségügyi dolgozók. Az ágazati megállapodás szerint jövő év novemberében lenne esedékes az újabb egészségügyi béremelés, de a szakszervezetek ennek előrehozását kérték.

Karácsony Gergely a Párbeszéd és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltje - erősítette meg a politikus és Molnár Gyula, szocialisták elnöke is. Az InfoRádió Aréna című műsorában Karácsony Gergely azt mondta, reméli, hogy más pártok is, például a liberálisok beszállnak ebbe az együttműködésbe. Molnár Gyula hozzátette, hogy nyitottak lesznek a DK, az Együtt, az LMP és ha szükséges a Momentum felé is. A Jobbikkal ugyanakkor mindketten kizárták az együttműködést. Karácsony Gergely emellett azt szeretné, ha februárra létrejönne a demokratikus ellenzék árnyékkormánya. Hozzátette: létre akar hozni egy tanácsadó testületet párton kívüli emberekből, és ez a csapat az ellenzék sokszínűségét kell, hogy megmutassa. 

Bemutatta közös, 2018-as választási programját az LMP és az Új Kezdet. Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt ökopolitikai programnak nevezte a dokumentumot. Hozzátette: gazdaságpolitikájuk lényege, hogy a fejlődésből az emberek széles rétege profitáljon. Kiemelte: a program megoldást kínál a bérválságra is és a multik helyett a hazai kis- és közepes vállalkozásokat tekinti partnernek. Gémesi György, az Új Kezdet elnöke szerint az ország a rosszul működő tanácsrendszer felé tart, ahol mindenről a politikailag irányított hivatalok és nem a választott tisztségviselők döntenek.

Fél évvel meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat az uniós tagállamok vezetői. Ezt a brüsszeli csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be. A tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan januárban fogadja majd el az eredetileg 2018. január 31-én lejáró korlátozások meghosszabbítását. Az Európai Unió először 2014. júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen.

Lezárta az eljárást a Belgiumban tartózkodó volt katalán vezetők ügyében a bíróság, miután a spanyol hatóságok nemrég visszavonták a Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és politikus társai ellen kiadott európai elfogatóparancsot. A spanyol kormány december 21-ére előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.

Független jelöltként indul a márciusi elnökválasztáson az orosz elnök, aki emellett számít egyes pártok és szervezetek támogatására is. A független jelölteknek a választási listára kerüléshez 300 ezer aláírást kell összegyűjteniük. Vlagyimir Putyin évzáró tájékoztatóján az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás fejlesztését nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatoknak.

Javította az euróövezetre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Központi Bank. A pénzintézet ugyanakkor továbbra sem számít arra, hogy középtávon el tudja érni inflációs célszámát. Az EKB kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatokon.

Franciaországban középiskolásokat szállító busszal ütközött egy vonat a spanyol határ közelében. A balesetben négyen meghaltak, tizenkilencen megsérültek, heten súlyosan. Az áldozatok a buszban utazó 13 és 17 év közötti diákok. A vonaton tartózkodó 25 utas közül 3-an könnyebben sérültek meg.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×