A dokumentumban 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására.

Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker hangsúlyozta: a nyilatkozat nem maradhat "jámbor kívánságok" megfoghatatlan halmaza,

hanem mielőbb akcióterv formáját kell öltenie.

Juncker leszögezte: az EU a hitelességével játszik, ha nem tartja magát a pillér szellemiségéhez.

A húsz pont között szerepel a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az egyenlő lehetőségek és a munkavállalás aktív támogatásának biztosítása.

Emellett a nyilatkozat érinti a biztonságos és rugalmas munkakörnyezet, a tisztességes bérek, az alkalmazás feltételeinek megismerése és az elbocsátás esetére vonatkozó védelem témakörét is.

Egyúttal rögzíti a társadalom védtelen tagjai, köztük a munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékosok, családok és idősek alapjogait, és biztosítja az egészségügyhöz, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Az uniós tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar modell működik, és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni.

A tanácskozás Munkahelyváltás a kihívásokhoz igazítva elnevezésű szekcióülésén felszólalva a kormányfő kiemelte:

sok jó felvetést hallanak, jó ötletek vannak az asztalon,

például az unió felsőoktatási csereprogamja, az Erasmus program bővítése. De "a politikánk sikere nem az ötleteink minőségétől függ", a siker kulcsa az, hogy a jó ötletekből tudnak-e a kormányok rendszert építeni, sikerül-e modelleket létrehozni a remek ötletekből - mutatott rá.

Emlékeztetett: Magyarország nagyon mély válságban volt 2010 előtt, de létrehoztak egy magyar modellt.

A kormányfő kifejtette: a magyar modell három pilléren nyugszik. Az első, hogy célul tűzzük ki a teljes foglalkoztatottságot, és munkaalapú gazdaságot építünk - közölte. Másodszor, mint mondta, "nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő-problémákat kívülről megoldani, tehát nem akarunk migrációval, bevándorlással problémákat megoldani". Harmadszor "rugalmasak akarunk lenni", a munkaerőpiaci szabályozás, az adószabályozás és a duális képzés is nagyon rugalmas - magyarázta.

Közölte: hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma 4, a növekedés mínusz 5-6 százalék volt, ma plusz 4, a költségvetési hiány pedig tartósan 3 százalék alatt van.

Orbán Viktor úgy vélte,

értéknek kell tekinteni a saját modelljeinket,

és "mi, magyarok, akiket a saját modellünk kihúzott a válságból, sem akarjuk a magunk modelljét lecserélni".

Azt mondta, nem gondolja, hogy mások automatikusan tudnák alkalmazni a magyar modellt, de "bizonyos elemeit talán igen".

A szekcióülésen Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen komoly forrásokat kell áldozni a munkanélküliség kezelésére.

Lényeges a megfelelő és folyamatos képzés is,

mert míg korábban egy munkavállalónak elég volt egyszer megszereznie egy végzettséget, amelyből aztán egész életében megélt, ma már akár öt év alatt elavulhatnak az elsajátított készségek - mutatott rá. Hozzátette: azoknak a helyzetét is kezelni kell, akik idő előtt elhagyták az iskolát.

Úgy vélte,

nemcsak húszévente kellene megvitatni a szociális kihívásokat, hanem rendszeresen, akár évente,

és ebben nagy szerepe van az EU-nak. Meg kell védeni az európai szociális modellt, a munkavállalókat - jelentette ki.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arról beszélt, hogy országa sajátos helyzetben van, és a válság alatt nagyon megnőtt a munkanélküliség, amely még ma is igen magas a fiatal munkavállalók körében. Oktatási és képzési programokat indítottak a helyzet kezelésére - idézte fel. Hozzátette: az EU-nak is figyelembe kell vennie, hogy az egyes tagállamok helyzete eltérő.

Charles Michel belga miniszterelnök közölte: az európai projekt célja a gazdasági növekedés, a versenyképesség fokozása éppen annak érdekében, hogy megvalósuljon a társadalmi kohézió a tagállamokban.

Ma már más világban élünk, mint néhány generációval korábban, és

ma sokkal fontosabb, hogy mindig naprakész tudással rendelkezzenek a munkavállalók,

ezért meg kell erősíteni az európai oktatási együttműködést - vélekedett. Hozzáfűzte: folyamatosan új foglalkoztatási formák jelennek meg, ami szintén megváltoztatja a munka világát és a gazdaságot, és ennek előnyeit ki kell aknázni.

António Costa portugál kormányfő elmondta: a változásokat, például a digitalizáció elterjedését lehetőségként kell tekinteni, hogy a munkavállalók helyzetét javítsák.

Lényeges felkészíteni a fiatal munkavállalókat arra is, hogy mit tegyenek, ha elveszítik a munkájukat

- vélte. Úgy látja, olyan terveket kell kidolgozni az EU-nak a szociális jogok védelmét illetően, amelyek évtizedekre meghatározzák Európa jövőjét.

Pénteken húsz év óta első alkalommal tartottak szociális csúcstalálkozót az EU-tagországok vezetői. A csúcstalálkozónak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Stefan Löfven svéd miniszterelnök a házigazdája.

A találkozó célja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdesse a szociális jogok európai pillérének létrehozását, hangsúlyozva, hogy a három intézmény kiáll a pillérben foglalt húsz elv és jog mellett. 

A göteborgi csúcstalálkozó résztvevői az oktatás és a kultúra jövőjét is áttekintették.