Az ellenzéket normál politikai körülmények között nem lehet leváltani, viszont ha abból indulunk ki, hogy meglehetősen gyengén teljesített az elmúlt években, akkor nekik is jól jönne, ha újraalakulnának a frontok – mondta az InfoRádiónak Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Nyilvánvaló, hogy

a magyar ellenzék a jelenlegi állapotában még négy évet nem bírna ki,

koncentrálódásra van szükség – tette hozzá.

Ahhoz, hogy a Fidesz azzá vált, ami ma, az kellet, hogy kisebb pártokat magába olvasszon a rendszerváltás környékén – emlékeztetett a szakértő. A mostani ellenzéken belül is el kell dönteni, hogy melyik legyen az a párt, amely köré kialakul egy versenyképes politikai erő. Ha ismét a kormánypárt győz a 2018-as választásokon, akkor biztos, hogy

újra kell rendeződnie az ellenzéki viszonyoknak

– hangsúlyozta a politológus.

A szakértő szerint az olyan szervezeti kérdéseknél, mint hogy hány ellenzéki párt van, fontosabb, hogy mi lesz azok mondanivalója. A megfelelően meghatározott program segítheti a kis pártok megerősödését a 2018-2022-ig tartó ciklusban. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az InfoRádiónak azt mondta, bár biztosra semmit nem lehet venni, a közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy

a választók többsége a Fidesz-KDNP győzelmére számít.

Ha ez megvalósul, a magyar demokrácia történelmében először fordul elő, hogy megszakítás nélkül harmadik ciklusát kezdheti meg kormánypártként egy politikai erő, vagyis egyes pártok akár 12 évig is ellenzékbe szorulhatnak.

Az elemző szerint egy ilyen vereség felgyorsítja az erjedő folyamatokat az ellenzéki oldalon,

és könnyen lehet, hogy 2022-re más formációban, új személyekkel és átalakított programmal rukkol elő az ellenzék.

Az ellenzéki pártok érdeke eltérő, éppen ezért nem valósulhatott meg a közös lista és a teljes összefogás – hangsúlyozta a Nézőpont Csoport vezetője. Mivel az MSZP lejtmenetben van, csatlakozna a baloldal választókerületi koordinációjához, ám a DK úgy látja, hogy saját frakciója is lehet, így nem érdekelt az együttműködésben, ezért húzza az egyeztetéseket. A Jobbik is szeretne választókerületi összefogást a többi ellenzéki párttal, de nem szeretné, ha ez nyilvánosságra kerülne. Az LMP és a Momentum pedig önálló stratégiát követne, és egyelőre elzárkózik a közös listától és a szorosabb együttműködéstől.