Minden olyan tartalom deep webnek tekinthető, amely nyilvánosan nem érhető el – magyarázta az InfoRádiónak Mayer Erika, internetjogi szakértő. Így egy honlap adminfelülete, üzleti információkat tartalmazó zárt csoport, de akár az internetes felhőkben tárolt fájljaink is ennek részét képezik.

Ezen belül megkülönböztetjük a dark vagy sötét webet, ahol számos illegális információval vagy cselekménnyel találkozhat az arra látogató. Ennek eléréséhez egy speciális böngészőprogramra van szükség. Az internet sötét oldalára való belépés még nem büntetendő, az itt elkövetett illegális cselekedeteknek azonban büntetőjogi vonatkozásuk van – figyelmeztetett a szakértő. Gyermekpornográfiai tartalommal, kábítószerrel való kereskedéstől kezdve számos törvénybe ütköző tevékenység kapcsolódik ehhez az átlagos felhasználó elől rejtett világhoz.

A bűnözőket anonimitás védi, ez lényegesen megnehezíti a hatóságok munkáját. Önagában a speciális böngésző letöltése nem bűncselekmény, bárki megteheti. Ha viszont valaki belép, már nem lehet visszafejteni az azonosságát - ez a technológia teszi lehetővé, hogy ide húzódjanak vissza az illegális cselekedetek elkövetői.

Próbálkozások természetesen vannak a sötét webhez kötőtő jogellenes cselekmények megfékezésére – tette hozzá az internetjogász. A terrorizmus elleni fokozott küzdelem megmutatkozik itt is a szabályozásban, de a hatékony fellépés akadályát képezi a véleménynyilvánítási szabadság. Egy böngészőt betiltani nem lehet, az ilyen korlátozás a jogvédő szervezetek komoly tiltakozását váltaná ki. Továbbá az ezt célzó normák az alkotmánybíróságok asztalára kerülve nagy valószínűséggel elbuknának, mert alapvető jogot korlátoznának.