Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó

A Helsinki Bizottság szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette az egyesület jó hírnevét

A Magyar Helsinki Bizottság beperelte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mert a nemzeti konzultációban szereplő, "félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások" az egyesület szerint megsértették jó hírnevét.

A Magyar Helsinki Bizottság szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a civil jogvédők az is kérik, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat. 

A szervezet álláspontja szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt kérdőív 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Ez a hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét - tették hozzá.

A közlemény idézi a kiadvány 5. kérdéséhez fűzött magyarázatot, miszerint "Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy +aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása+".

A Magyar Helsinki Bizottság leszögezte: soha nem szorgalmazták a "migránsok" vagy "bevándorlók" bűntetteinek enyhébb megítélését, mindig is kiálltak a jogegyenlőség mellett.

Azt írták, a kérdőívben szereplő "megcsonkított idézet" a határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai dokumentumból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket. "Az Európai Unió bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntetőjogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor lehet +bevetni+, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el" - idézték a közleményben.

Az egyesület szerint kérdőíven szereplő mondatcsonk a kabinetiroda kiegészítésével azt a hamis látszatot kelti, mintha a Helsinki Bizottság a magyar állampolgárokkal szemben, sőt rovásukra valamiféle előnyhöz, privilégiumhoz akarná juttatni bármelyik "migránst, bevándorlót" bármely bűncselekmény törvény előtti megítélésénél.

Erről szó sincs - hangsúlyozták, jelezve, hogy egy fontos szakmai vitában foglaltak állást.

A szervezet azt írta, korábban hosszú éveken át a magyar állam is a Helsinki Bizottsággal azonos álláspontra helyezkedett, és 2015-ig nem büntette a papírok nélkül szabálytalanul érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek. Sőt egy időben még azokat sem, akik hamis papírokkal léptek be, de kiderült róluk, hogy üldözöttek - tették hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az MTI-nek közleményben reagálva felháborítónak tartotta, hogy a Helsinki Bizottság jogi úton próbálja megállítani a nemzeti konzultációt.

Az államtitkár a Magyar Idők értesülésére reagált, amely szerint a nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását is követeli személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt a Helsinki Bizottság.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×