A Petőfi Irodalmi Múzeum számára az egyik legfőbb feladat a gyűjtemények digitalizálása, ez azonban nem automatikus munka – mondta az intézmény főigazgatója.
„Nem szabad azt hinni, hogy a digitalizálás valamilyen furcsa, motorikus folyamat, ahol egy segédmunkás fogja a papírokat, berakja a gépbe, megnyomja a gombot. Ez egy nagyon igényes és pepecs munka. Filológiailag feldolgozni, kutathatóvá, beazonosíthatóvá és kereshetővé tenni, hogy érdemben lehessen dolgozni ezekkel a szövegekkel, nagyon aprólékos, időigényes feladat.”
A kormányhatározatnak megfelelően a Petőfi Irodalmi Múzeum is dolgozik a digitális stratégiája elkészítésén – tette hozzá a főigazgató. Pröhle Gergely beszélt a hagyatékokról is, amelyek ma már sok esetben a kéziratok helyett eleve digitális formában kerül a múzeumhoz.
„Büszkén állíthatom, hogy a munkatársaink ebben élen járnak. Ez egy nagyon érzékeny kérdés, ahogy az egész hagyatékügyhöz nagyon óvatosan lehet csak hozzányúlni. A rokonok, leszármazottak érzékenységét mindenképpen figyelembe kell venni. Van egy anyagi vonatkozása is, ezeknek a hagyatékoknak a megvásárlására pénzt kell szánni.”
Pröhle Gergely hozzátette: már történtek egyeztetések arról, hogy ezen hagyatékok megvásárlására egy alapot hozzanak létre.
„Nagyon bízom abban, - a kulturális kormányzat és a Magyar Művészeti Akadémia részéről is együttműködést tapasztalok -, hogy sikerül úgy modernizálni, hogy ha bekerül egy hagyaték, a digitalizáció segítségével minél előbb közkinccsé válhasson.”
Kérdésre válaszolva a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta: jelenleg is vannak nagy hagyatékok az örökösöknél.
„Ezek diszkrét dolgok, nem is szívesen beszélnék erről. Nagyon nagy hagyatékok vannak még az örökösöknél, itt a legnagyobb óvatosság, megértés, kegyeleti szempontok és azért a közvagyon iránti felelősség együtt kell hogy megjelenjen.”
Pröhle Gergely ennek megfelelően konkrét neveket nem említett.