Egy hónappal ezelőtt a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla határozatát, és új, másodfokú eljárást rendelt el annak az orvosnak az ügyében, akit azzal vádolnak, hogy 2013-ban bántalmazta, majd lúggal leöntötte volt barátnőjét.

„Ez az ügy azért izgalmas, mert a Kúria az elmúlt években több alkalommal kiállt amellett, hogy a hatályon kívül helyezés bírósági eszközét csak a szükséges esetekben használják a bíróságok” – idézte fel Darák Péter.

Kifejtette: a Kúria úgy látta több ügyszakban folytatott joggyakorlat elemzése kapcsán, hogy a fellebbezési bíróságok a részbizonyítások lefolytatása helyett is gyakran fordultak a hatályon kívül helyezés eszközéhez.

Ez pedig megismételt, hosszabb eljáráshoz vezetett, és hátráltatta az ügyek ésszerű időben történő lezárását.

Ennek látszólag ellentmond a lúgos orvos ügyében született döntés, hiszen maga a Kúria helyezte hatályon kívül a korábbi büntetőjogi felelősséget megállapító döntést.

„Azonban hozzá kell tenni, hogy a hatályon kívül helyezés a helyes döntés meghozatalának első mozzanata” - idézte egy bírókollégáját a Kúria elnöke.

„Tehát olyan hiányosságok álltak fent vagy állhattak fent, amelyek feltétlenül szükségessé tették a bizonyítás részbeni megismétlését”

- magyarázta Darák Péter.

Mivel ebben az esetben a bűnösséget kizárólag közvetett bizonyítékok igazolták, a közvetett bizonyítékok felvételének és értékelésének körében nagyon kiemelt fontossággal és körültekintéssel kell eljárni – tette hozzá Darák Péter.