Európa többi országához hasonlóan hazánkat is jelentős mértékben sújtja az orvosok és ápolók elöregedése. Ezt igazolja A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése címmel a közelmúltban nyilvánosságra hozott kormányzati kiadvány, amely a 2013 és 2015 közötti időszakot elemezve egyebek mellett megállapítja:

az orvosok körében a legnagyobb csoportot az 50– 64 évesek alkotják (35,8 százalék)

- mutat rá beszámolójában a Magyar Idők.

Az általános problémát okozó elöregedés jelensége az alapellátásban a legjelentősebb.

Már a középgenerációban komoly létszámhiány mutatkozik, ami az idősebb orvosok nyugdíjba vonulásával komoly problémák kialakulásához is vezethet – hívják fel a figyelmet.

A dokumentum arra is rámutat, hogy bár az orvosok összesí- tett létszáma az uniós átlagnak megfelelő, földrajzi eloszlásuk nem egyenletes: Nógrád megyében a legmagasabb a 65 év feletti orvosok aránya, ami már a közeljövőben munkaerőgondokat vetíthet előre.

Budapesten is az 50 év feletti gyógyítók vannak túlsúlyban (arányuk 52,6 százalék),

ami rosszabb arány az országos átlagnál (47 százalék).

Ugyancsak a fővárosban aggasztóbb az egészségügyi szakdolgozók korfája, hiába dolgozik itt a legtöbb nővér és asszisztens, az 50 év felettiek aránya Heves megye után itt a legmagasabb, és még inkább igaz ez a 60 év fölöttiekre: jelenleg Budapesten majdnem 2000 ápoló már nagyon közel áll a nyugdíjhoz vagy konkrétan nyugdíjaskorú - idézi a jelentést a Magyar Idők.

– Az idős gyógyítókat sem nélkülözheti azonban az egészségügy,

egy nyugdíjkort elérő kórházi orvos még legalább tíz évig rendkívül hasznos munkát tud végezni

például egy kisebb megterhelést jelentő szakrendelő- ben – mondja a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.

Pásztélyi Zsolt nem titkolja, hogy az ő munkájuk nélkül a szakrendelők gyakorlatilag működésképtelenek lennének.

Szerinte egyetlen dolog segíthetne a helyzeten: ha az egyre komolyabb munkaerőhiány miatt mentesítenék az egészségügyet a kényszernyugdíjról szóló kormányhatározat alól.