A norvég kormány most bejelentette: igyekszik az atombiztos létesítményt felkészíteni a klímaváltozás okozta hatásokra is. 

Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten lévő magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború. A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tárolóban" (Svalbard Global Seed Vault)

emberi beavatkozás nélkül, mínusz 18 fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió vetőmagminta.

Az északi területeken sosem látott felmelegedés megtréfálta a tervezőket: 2016 az eddigi legmelegebb év volt a mérések kezdete óta, aminek következtében októberben olvadásnak indult a permafroszt (állandóan fagyott talaj), így az olvadékvíz mintegy 15 méter hosszan beszivárgott a vetőmagbank 100 méteres bejárati alagútjába. 

Később víz megfagyott, amit a tűzoltóknak kellett feltörni, majd kihordani az alagútból.

A víznek nem volt hatása a hegy belsejében tárolt vetőmagokra, de váratlan problémát jelent a bunker számára.

A Statsbygg, a 2008-ban megnyílt bunker építőjének közlése szerint a Svalbard Global Seed Vault a vízbetörésekkel kapcsolatosan technikai fejlesztéseknek néz elébe.

A Statsbygg eltávolította a bejárattól az elektromos műszereket, belül vízálló falakat, kívül lefolyókat épített, amelyek elvezetik a vizet.

A látogatók számát is korlátozzák, hogy csökkentsék az emberi test által keltett hőt.

Hege Njaa Aschim norvég kormányszóvivő kiemelte, hogy a vetőmagok nem voltak veszélyben. Hozzátette: "Meghallgatjuk a klímaszakértőket, és készen állunk mindent megtenni, hogy megvédjük a vetőmagbunkert".

Nem fagyott vissza

A befolyt víz egy része újrafagyott, ezt a helyi tűzoltóság dolgozói eltávolították. Aschim elmondása szerint az egyik alapvető probléma az volt, hogy

a bejárat körüli permafroszt, amely a tíz évvel ezelőtti építkezés során keletkezett hő miatt megolvadt, nem fagyott vissza újra, mint ahogyan azt jósolták.

Az északi-sarkvidéki régióban a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével növekszik. Időnként a tél közepén is esik az eső, amikor a Nap fel sem kel.

"Az nem kétséges, hogy a permafroszt megmarad a hegy felőli oldalon, ahol a magok is vannak. Arra viszont nem számítottunk, hogy a bejárati alagút körül megolvad" - mondta Marie Haga, a bunker üzemeltetésén Norvégiával közösen dolgozó bonni Crop Trust vezetője.

Érdekességek a vetőmagbankról

• A vetőmagokat - mintánként 500 darabot - ezüstfóliába burkolt konténerekben tárolják, amelyeket kék és narancssárga fémpolcokon helyeznek el a három 27-szer 10 méteres, légmentesen záródó kamra valamelyikében.
• Mindhárom kamra egyenként másfél millió minta befogadására alkalmas, így az ítéletnapi vetőmagszéfben 4,5 millió féle minta helyezhető el.
• A tárolónak otthont adó Longyearbyen sziget az örök fagy birodalmába tartozik. Ennek köszönhetően a hűtőberendezés esetleges meghibásodása esetén sem emelkedik a hőmérséklet mínusz 3,5 Celsius fok fölé.
• A tároló kibírna egy nukleáris támadást, s akár a Richter skála szerinti 6,4-es erősségű földrengésnek is ellenáll. Ilyen erősségű volt a norvég történelem legpusztítóbb földrengése.

Több mint 880 ezer féle mintát őriznek itt a világ minden országából, a kukorica, rizs, búza és burgonya mellett tehénborsó, cirok is megtalálható.

Világszerte mintegy 1700 génbank létezik, amelyekben vetőmaggyűjteményeket őriznek, ezek közül azonban sok ki van téve a természeti katasztrófák és háborúk hatásainak a Global Crop Diversity Trust nevű független szervezet szerint.