Ladányi Márta kifejtette: az eddigi gyakorlattal ellentétben a siket és nagyothalló autóvezetőknek a januárban életbe lépett módosítást követően

nem kell minden jogosítványhosszabbításkor külön szakorvosi vizsgálatokra és az orvosi rehabilitációs bizottság elé menniük.

Ha a fogyatékkal élő hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy állapotában változás nem következett be, az orvosnak mérlegelési joga lesz a jövőben, de kötelezően nem kell elrendelni külön a rehabilitációs bizottság vizsgálatát - fejtette ki a helyettes államtitkár.

Hozzátette: az orvosi rehabilitációs szakbizottság előtti megjelenés csak a jogosítvány megszerzésénél kötelező.

Tapolczai Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón felidézte, 2009-ig több ezer hallássérült kaphatott jogosítványt, azonban az akkori szocialista vezetésű államtitkárság úgy módosította volna a rendeletet, hogy aki hallássérült, az alkalmatlan a vezetésre. Ennek a rendeletnek a hatályba lépését sikerült felfüggeszteni 2010-ben - mondta.

A képviselő jelezte, hogy a legutóbbi módosítás után "változás állt be az orvosok hozzáállásában", és egyre nagyobb számban vonják vissza a siketektől és nagyothallóktól a jogosítványt a rehabilitációs vizsgálaton, vagy nem hosszabbítják meg az okmányhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot.

Tapolczai Gergely kiemelte, hogy a hallássérültek semmilyen felmérés szerint sem okoznak vagy szenvednek el több balesetet, mint ép társaik. A jogosítvány sokak számára a mindennapi életet teszi könnyebbé és ezért üdvözlik a mostani módosítást.

Kérdésre válaszolva a politikus elmondta,

havonta 5-6 panasz érkezik

a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségéhez a gépjárművezetői engedélyhez szükséges egészségi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatosan.

Tapolczai Gergely felidézte, Magyarország 1967-ben az első európai országok közé tartozott, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók jogosítványszerzését. Az úttörő ebben a hallássérült Vertner Györgyné Ivánkai Mária asztaliteniszező volt, akit azóta a nemzet sportolójává választottak.

Magyarországon a népesség öt százaléka vallja magát fogyatékosnak, közülük 71 ezren siketnek és nagyothallónak.