Napirend

Kivételes eljárásban tárgyalja a Ház a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amelyről már kedden zárószavazást tarthatnak, miután szintén kedden lefolytatják annak összevont vitáját. Erről az egyszerű többséget igénylő döntést 115 támogató és 49 elutasító vokssal hozta meg az Országgyűlés.

A Ház emellett levette eheti napirendjéről a reklámadóról szóló törvény módosításának vitáját,

és arról is döntöttek, hogy ezen a héten csupán keddig üléseznek, a szerdára tervezett pontokat kedden tárgyalják.

LMP-s és jobbikos képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés szavaz arról kedden, hogy büntetésképpen csökkenjen-e összesen öt, a két frakcióba tartozó képviselő fizetése. A mentelmi bizottság korábban elutasította a képviselők fellebbezését a fizetéscsökkentéssel szemben.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a jövő hétfőn, az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében rendezendő vitanap időkereteit megkétszerezi,

elutasítottak ugyanakkor az LMP és az MSZP kezdeményezését arra, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ne kezdje meg a Ház.

Kövér László házbizottsági egyetértés hiányában szavazásra bocsátotta, hogy a honvédelmi bizottság hozhasson határozatot arról a titkos előterjesztésről, amely a honvédelmi feladatok 2015-ös megvalósításáról és a honvédség állapotáról szól. A többség ezt támogatta.

Interpellációk

MSZP: mit tesz a kormány a cukorbetegekért?

Szakács László (MSZP) arra volt kíváncsi: milyen lépéseket tesznek, hogy ne emelkedjen tovább a cukorbetegek száma Magyarországon. Választ várt arra is: mekkora összeggel támogatja a társadalombiztosítás ezen betegeket, akiknek a száma több százezerre tehető.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: csökkent a diabéteszesek száma, ahogy az elvégzett amputációké is mérséklődött. A közös kasszából egyre többet költ az állam a kezelések finanszírozására - tette hozzá -, 48 milliárd forintra növelve az összeget.

Az államtitkár az egészséges életmódra ösztönzés fontosságát hangsúlyozta, szólt a többi közt a csipszadóról vagy a közétkeztetési rendeletről,

amelyeknek szintén célja a betegség megelőzése.

A képviselő nem fogadta el a választ. Azt a Ház szavazta meg 108 igen szavazattal, 35 politikus elutasítása mellett.

A Jobbik állami hátterű bérlakás-programot sürgetett

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) rejtett erőforrásnak nevezte, hogy több százezer magyar ingatlan áll üresen, amelyek szerinte megoldást adhatnak az ingatlanválságra. Állami hátterű bérlakás-építési programot szorgalmazott az albérleti díjak növekedésének megállítása érdekében.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a magyar emberek elsősorban abban gondolkodnak, hogy saját tulajdonú lakásban lakhassanak.

A kormány intézkedéseit sorolva szólt az új építésű lakások áfájának csökkentéséről, az családi otthonteremtési kedvezményről, de a rezsicsökkentési programról vagy a devizahitelek kivezetéséről is. Az eredmények között említette, hogy 2016-ban két és félszeresére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma.

A Jobbik politikusa nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen, 103 támogató vokssal, 32 nem ellenében.

LMP: ki fizeti az atombaleset számláját?

Ikotity István (LMP) arra várt választ: ki fizeti egy atombaleset számláját? Szerinte a paksi bővítés esetében senki sem ismeri az összes költséget - a biztosítás például szóba se került -, pedig az a megtérülés szempontjából nem elhanyagolható.

Közölte: a biztosítótársaságok az áraikba egy a fukusimaihoz hasonló baleset 20-25 évenkénti bekövetkeztével kalkulálnak.

A politikus szerint nyilvánosságra kellene hozni a 2003-as paksi baleset költségeit.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a paksi bővítés nyereséget hoz. A nemzetközi tapasztalatokat értékelve azt mondta: Németországban 23 milliárd eurót fizetnek évente a megújuló energiakapacitások támogatására, ami jelentősen növeli az azok által termelt áram árát.

Hozzátette: az atomenergiának nincs károsanyag-kibocsátása, és sokkal olcsóbban termel, mint például a szélerőművek, amelyek az államtitkár szerint nem megtérülőek.

Kijelentette: mivel a Paks II. beruházás előkészítési fázisban van, a kivitelezőknek kell jelenleg kötelező felelősségbiztosítással rendelkezniük.

Ikotity István nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 15 nem és 16 tartózkodó voks mellett.