Tarlós István főpolgármester gyakorlatilag polgári engedetlenségre szólította fel mindazokat, akiket a kötelező haladási irány megsértése miatt ötvenezer forintra bírságoltak a közterület-felügyelők, újra fellángolt a vita e szervezet jogköreiről.

A közterület-felügyelő jogkörei közé tartozik a megállítás, az igazoltatás és a bírságolás joga, de nem minősül hatóságnak, így eljáráslefolytatási jogköre sincs, ebből az is következik, hogy a megbírságolt személy nem is vitathatja a szabálysértés elkövetését. A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében nincs helye mérlegelésnek és méltányosságnak, így ha a felügyelet kiszabta a bírságot, azt elvileg be kell fizetni, és nincs is jogorvoslati lehetőség.

Ha viszont valaki mégsem fizeti be a bírságot, akkor a felügyelet eljárást kezdeményez a rendőrségen, amely megpróbálja felderíteni, hogy az adott pillanatban ki vezette a gépjárművet.

Az ORFK az Indexnek azt írta, hogy “arra tekintettel, hogy a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának

objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt.”

Tehát ha a járművezető személye ismertté válik, azaz bevallja a tettét, akkor meg lehet bírságolni, ha nem (mondjuk mert papíron a hozzátartózóját kellene vádolnia), akkor az üzembentartóval szemben

nem lehet szankciót alkalmazni.

A rendőrségi kamerarendszerrel más a helyzet. Az autópályákon és főutakon felszerelt VÉDA rendszer kamerái megfelelnek a közúti közlekedésről szóló törvénynek, szemben a közteresek kameráival. A rendőrség ezek alapján jogosult az objektív felelősség elve alapján a jármű üzembentartóját megbírságolni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!