A paksi atomerőmű bővítése szembemegy a világ energiapiacán végbemenő változásokkal - hangsúlyozta a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.

 „Talán Magyarország szempontjából a legfontosabb az, hogy nem vet számot a valósággal. A világban ma energiaforradalom zajlik, amelynek következtében tökéletesen átalakulnak az energiapiacok, és ezeken egyértelműen decentralizált, rugalmas, energiahatékonyságon és megújuló forrásokon alapuló rendszerek törnek utat maguknak. Ez a jövő energiarendszere. Ehhez képest Magyarország a paksi bővítés mellett köteleződik el hatvan évre. A nyakába vesz egy veszteséges beruházást egy olyan időszakban, amikor egyértelműen látni lehet, hogy merre mozdulnak az energiapiacok. Ennek révén

Magyarország gyakorlatilag a versenyképtelenségét építi meg több mint négyezer milliárd forint beruházásával.”

Jávor Benedek kiemelte, hogy az Európai Bizottság több feltételt is szabott a paksi atomerőmű bővítésének támogatásához.

„Az Európai Bizottság valóban hozzájárult a paksi bővítéshez, de kimondta, hogy állami támogatással üzemel és három feltételt is szabott a jóváhagyáshoz, amelyek rendkívül aggasztóak. Mindhárom abba az irányba mutat, hogy a bizottság nézete szerint komoly valószínűsége van annak, hogy a most jóváhagyott állami támogatáshoz képest is

sokkal veszteségesebb lesz

és további állami támogatást fog igényelni. Ezt próbálták meg ezekkel a feltételekkel kordában tartani, hogy ne lehessen parttalanul tömni a közpénzt a paksi bővítésbe.”

 Jávor Benedek szerint a következő évtizedekben csökkenhet a villamos energia világpiaci ára, ezért a paksi atomerőmű nem válhat nyereségessé.

Együttműködés kampányízű "brüsszelezés" helyett

A V4-ek építő javaslatokkal többre mennének az Európai Unióban, mint a Brüsszellel szembeni kampányízű nyilatkozatokkal - fejtette ki a Párbeszéd európai parlamenti képviselője. Jávor Benedek szerint az EU alapító még úgy is tovább erősítenék az integrációt, hogy nettó befizetőként kell hozzájárulniuk az uniós büdzséhez.

„Ellenállás az uniós integráció folytatásával kapcsolatban különös módon inkább a periférián jelenik meg, ahol egyébként nettó haszonélvezői az uniós tagságnak az országok. Biztos, hogy az uniónak a centrum-periféria konfliktusa létezik, és ezt az elmúlt években nem is tudta hatékonyan kezelni. Azokat a versenyképességi válságokat, amelyekkel a mediterrán régió, Kelet-Európa egyes országai szembesültek, azokat a jövedelemtranszfereket, amik a kereskedelmi rendszereken keresztül megvalósultak, nem tudta az unió - nem is ismerte fel a probléma súlyosságát – hatékonyan kezelni.

Ennek eredményeként tudtak megerősödni az euroszkeptikus erők.”

Az Együtt-PM európai parlamenti képviselője szerint súlyos probléma, hogy a több gonddal küszködő dél- és kelet-európai tagállamok ügyei alulreprezentáltak az uniós fórumokon.

„Ebben feladata van ezeknek az országoknak: igenis hatékonyan lépjenek fel a saját nézőpontjuk, problémáik felhangosítása érdekében. Ezt szoros együttműködésben lehet a leghatékonyabban csinálni, ebből a szempontból a V4-ek együttműködése jelentős potenciált nyújtana. Azt látom, hogy ezek az országok az elmúlt években nem használták ki azt a lehetőséget, hogy az uniót kreatívan, proaktívan, javító szándékkal próbálják megjavítani. Sokkal inkább – a magyar kormány esetében egyértelműen ez a trend –

politikai kampányízű „brüsszelezés” keretében adták elő az unióval kapcsolatos kritikájukat,

ami nem vezet sehova. Ettől az unió sem lesz jobb struktúra és Magyarország helyzete sem fog javulni. Ezt elmulasztott lehetőségnek látom.”

Jávor Benedek megjegyezte, hogy az uniós intézmények között is kompetenciaharc van, és problémát jelent az is, hogy a sokféle ellentétes érdek miatt az intézmények sokszor nem tudnak 27-28 tagállammal hatékonyan működni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!