Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Milliókkal vett fel több pénzt a polgármester

A Kúria jogerős ítélete szerint az oroszlányi képviselő-testület 2015-ben jogszabályellenesen állapította meg a polgármester illetményét, emiatt a város vezetője két év alatt 5,2 millió forint többletjuttatást vehetett fel - közölte a Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott.

Kancz Csaba elmondta, a képviselő-testület 2015 április végén 30 százalékkal megemelte a polgármester alapilletményét. A határozattal szemben a kormányhivatal egy hónapon belül törvényességi felhívással élt, mert szerintük az illetményemelés a jogszabályokkal ellentétes volt.

Mivel a képviselő-testület nem értett egyet a törvényességi felhívással, az ügy a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elé került. A bíróság első fokon a képviselő-testületnek adott igazat, most a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte és a testületet arra kötelezte, hogy újból állapítsa meg a polgármester illetményét - ismertette Kancz Csaba.

A kormánymegbízott elmondta, a hivatal számítása szerint 2016 végéig a jogszabálysértően megállapított illetményből és az ehhez kapcsolódó költségtérítésből a polgármester 5,2 millió forint többletjuttatást kapott, 2017-ben viszont már változtak az illetmény megállapításának szabályai.

Lazók Zoltán polgármester (MSZP-DK-Együtt) az MTI-nek elmondta, a jogerős bírósági ítéletnek megfelelően márciusban a képviselő-testület önálló előterjesztésben foglakozik az üggyel.

A város vezetője hozzátette, a kormányhivatal bruttóbban megadott számítása alapján pontosan meg kell határozni a kapott többletjuttatás nettó összegét, amit várhatóan vissza fog fizetni a költségvetésnek.

Lazók Zoltán rámutatott arra is, hogy az önkormányzat az elsőfokú ítélet alapján másfél évig jóhiszemű gyakorlatot folytatott. A polgármester tudomása szerint a Kúria most meghozott elvi döntése országosan hatvannál több önkormányzatnál okozhat problémát, mivel képviselő-testületeik az oroszlányihoz hasonló munkáltatói határozatot hoztak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×