A törvénymódosítás alapvetően négy orvosképzéssel foglalkozó intézményt érinthet: a budapesti Semmelweis Egyetemet, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemet, valamint a Debreceni Egyetemet. Az InfoRádió által megkérdezett kórházi vezetők egy része úgy vélte: ez utóbbi intézmény és a Kenézy Gyula Kórház közötti több éves rendezetlen helyzet állhat a módosítás hátterében. Ezt támaszthatja alá, hogy az előterjesztő képviselők – Kósa Lajos, Halász János és Pósán László – debreceni kötődései jól ismertek.

Ezt az álláspontot képviseli a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Svébis Mihály a parlamenti szavazás után a HírTv-ben azt mondta: nem kell felsőoktatási törvényt módosítani ahhoz, hogy az egyetem és egy megyei kórház megvalósuljon, hiszen erre már volt példa.

A Magyar Kórházszövetség elnöke InfoRádiónak küldött levélében úgy fogalmazott: a módosítással az érintett kórházak beolvadnak az egyetemekbe, a szakmai ellátás irányítása a rektorokhoz kerül, a gazdasági-műszaki ellátás irányítása pedig az egyetemi kancellárok feladata lesz. A szervezet szerint ezzel átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre. Azonban a szövetség rávilágított a módosítás egy másik aspektusára; vagyis hogy ezekben a kórházakban a kormánynak mégiscsak sikerül bevezetnie az egészségügyi szakma ellenkezése miatt elnapolt kancellári rendszert. Több forrásunk szerint ez lehet a javaslat másik célja.

Svébis Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy „a fővárosban az egyetemi kórházak kijelölését és a Semmelweis Egyetemhez történő csatlakoztatásukat nagyon átgondoltan és megfontoltan kell megtervezni.”

A szabályozás értelmében a vidéki intézmények egyetemi kórházzá válásáról az emberi erőforrások minisztere dönt. A fővárosi kórházak esetében azonban kormánydöntésre van szükség. Erről beszélt egy háttérbeszélgetésen az oktatási államtitkár.

Több kórházvezető attól tart, hogy az egyetemek igényei esetleg az általa vezetett intézményre is kiterjedhetnek. Egyik forrásunk szerint szóba került a Péterffy Sándor utcai kórház egyetemi kórházzá nyilvánítása is, amelyet az indokolna, hogy a Semmelweis Egyetem klinikáin jelenleg nincs traumatológiai ellátás.

Az országos gyógyintézetek vezetői szeptember végén egy állásfoglalást juttattak el a döntéshozókhoz, melyben egyhangúlag kinyilvánították, hogy elleneznék a Semmelweis Egyetemhez csatolásukat. Ennek előzményeiről keveset tudni, ám forrásunk szerint szakmai fórumokon többször felmerült már ez az eshetőség.

Az InfoRádió által megismert szövegben szakmai érveket sorakoztattak fel a központok önálló működtetése mellett, és megjegyezték: az összesen 2200 ágyas egyetemi klinika ezzel csaknem 8500-ra növelné a férőhelyei számát, az így létrejövő példátlan konglomerátum irányíthatatlan lenne szakmailag és szervezetileg egyaránt. Az állásfoglalásban azt írták: az országos intézetek most is meghatározó szerepet játszanak az oktatásban, ehhez elegendő egy együttműködési szerződés, és nincs szükség az intézmények önállóságának megvonására.

A Semmelweis Egyetemet is megkerestük az ügyben, azonban azt a választ kaptuk, hogy amíg nem ismerik a módosítás részleteit, nem nyilatkoznak. Így tehát mindenki a végrehajtási rendeletre vár.

Éger: nem ez a megoldás

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint átláthatatlan és szükségtelen az egyetemi kórházak létrehozásáról szóló törvénymódosítás. Éger István hangsúlyozta: a jogszabály nem oldja meg a magyar orvosképzés problémáit, és nem lesz több angolul oktató orvos sem, hogy a fizetős diákok létszámát növelhessék.

Kulcsprobléma, hogy nincs egyértelmű, társadalmi szerződésen alapuló, deklarált egészségpolitikája az országnak, csak ad hoc ötlettől vezérelve turkálnak a rendszerben, További gondot a súlyos forráshiány jelent – fejtette ki.