Infostart.hu
eur:
384.7
usd:
327.32
bux:
0
2025. december 16. kedd Aletta, Etelka

Maradhat a pécsi önkormányzat a Zsolnay-cégben

A Zalaegerszegi Törvényszék a többségi tulajdonos kezdeményezése ellenére nem zárta ki a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ből a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzatot, illetve annak vagyonkezelő társaságát hétfői tárgyalásán, mert a kizárásról szóló közgyűlési határozat indokait megalapozatlannak minősítette. A Zsolnay egyelőre még nem döntött a nem jogerős döntés elleni fellebbezésről.

Az ítélőtáblai kijelölés folytán Zalaegerszegen indult tagkizárási pereket hétfőn egymást követően tárgyalta a törvényszék, ezeken nemcsak a két fél jogi képviselője, hanem a zrt. igazgatósági elnöke, Cséplő Petra is részt vett és nyilatkozatot tett. A Zsolnay korábban a két elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzatnak és vagyonkezelő cégének, a 19 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkező Pécs Holdingnak a kizárását is külön-külön kezdeményezte. A bíróság azonban mindkét perben azzal az indokkal utasította el a többségi tulajdonos keresetét, hogy a kizárásról szóló társasági közgyűlés által hozott határozatban nem voltak megalapozottak, vagy túl általánosak voltak a felsorolt indokok. A Zsolnay jogi képviselője, illetve Cséplő Petra a per során egyebek mellett arra hivatkozva kérte a két kisebbségi tulajdonos kizárását, hogy a város és cége hátráltatja a Zsolnay működtetését, nem támogatta a hitelrendezését és a cég tőkeemelési törekvéseit. Hivatkoztak arra is, hogy a két kisebbségi tulajdonos egy konkurens cégnek akarta eladni a Zsolnayban lévő részvényeit, illetve részben valótlan adatok alapján érte el az önkormányzat, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítsa a Zsolnayt, amivel csődközeli helyzetet idézett elő, és rontotta a hungarikum márkanév megítélését is. E felvetéseket az alperesek jogi képviselője a szeptemberi tárgyalásokon cáfolta, hivatkozva arra, hogy a város lépéseivel a márkanév megtartását, a termelés fenntartását igyekezett megőrizni. A hétfői elsőfokú ítélet indoklása során elhangzott: a bíróság csak az április 29-e, azaz a kizárási határozat előtti időszakban történteket vizsgálhatja, vagyis az ezt követő időszak eseményeire vonatkozó indokokat nem veheti figyelembe. A bíró kifejtette azt is, hogy a kizárásról szóló közgyűlési határozatnak olyan világos, egyértelmű és teljesen konkrét indokokat kellett volna tartalmaznia, amelyek ténylegesen alátámasztják, hogy miért kellene kizárni a pécsi önkormányzatot és vagyonkezelő holdingját a Zsolnay Zrt.-ből. A bíróság egyenként vizsgálta meg az egyetlen hosszú körmondatba foglalt kizárási indokokat, de mint elhangzott: a társaság tagjai közötti rossz viszony nem alapozhatja meg a kizárást, csak ha valamelyikük magatartása jelentős mértékben veszélyezteti a társaság céljait, amit a többségi tulajdonosnak nem sikerült teljes mértékben bizonyítania. A bíróság hivatkozott arra is, hogy nem vizsgálhatta kizáró okként, csupán tényként fogadhatta el, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Zsolnayt. Cséplő Petra, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igazgatóságának elnöke az MTI érdeklődésére közölte: egyelőre gondolkodnak azon, hogy fellebbeznek-e a nem jogerős ítélet ellen. Erre az ítélet kézhezvételétől számított 15 belül van lehetőségük a feleknek. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, de ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap. A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot. A Zsolnayhoz június végén ideiglenes vagyonfelügyelőt is kirendelt a Zalaegerszegi Törvényszék. Ugyancsak a Zalaegerszegi Törvényszék augusztus elején megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást, amelyet a WHB Vagyonkezelő Kft. kezdeményezett. A jelenlegi többségi tulajdonos belépése előtt felvett mintegy negyedmilliárd forintos MFB-hitelt a Zsolnay nem fizette ki a tavaly augusztusi határidőre, a követelést megvásároló WHB ezért indított felszámolási eljárást, de a Zsolnay többségi tulajdonosa időközben rendezte a tartozását.

Címlapról ajánljuk

MÁV: új kedvezmények, új menetrend – minden, amit tudni kell

Életbe lépett a MÁV-csoport 2025/2026-os menetrendje, december közepétől vásárolható az éves ország- és vármegyebérlet az új MÁVPlusz alkalmazásban, az applikáción keresztül péntektől mindenki számára elérhető a 15 százalékos okoskedvezmény a jegyekre.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.16. kedd, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Pakshoz mérhető energiatárolási boom előtt Magyarország – tényleg itt az áttörés?

Pakshoz mérhető energiatárolási boom előtt Magyarország – tényleg itt az áttörés?

Mi történik, ha a Paksi Atomerőműnek megfelelő energiatárolói teljesítmény jelenik meg a magyar villamosenergia-piacon? Az EnergyTalks podcast új epizódjában Dr. Vajta Mátyás, a HUPX vezérigazgatója és Vinkovits András, az Energiabörze Kft. ügyvezetője arról beszélnek, miért lehet az energiatárolás a következő nagy nyertes – és egyben a legkockázatosabb – üzlet az energetikában. Szó esik arról, hogyan olvadnak el a kiegyenlítő energiaárak, miért tolódik a bevétel az arbitrázs és a napon belüli piacok felé, és miért válik versenyhátránnyá az, ha valaki algoritmusok nélkül próbál kereskedni. Az adásból az is kiderül, hogyan lehet hónapok profitját elveszíteni néhány óra alatt, és mire kell most felkészülniük a tárolókba befektetőknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 16. 03:40
×
×
×
×