Magyarország alaptörvénye alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy országos népszavazáson részt vegyen. Ugyancsak az alaptörvény rögzíti, hogy az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerint a központi névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokat automatikusan fel kell venni, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok pedig csak kérelmükre, regisztráció útján kerülnek be a névjegyzékbe. A választások tisztaságának egyik alapfeltétele ugyanis, hogy csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek.

A népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rögzíti: a népszavazás eredményének megállapításánál az alaptörvényben foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgárok számát kell figyelembe venni. Vagyis a választásra jogosultak számánál nem kell azokat a külhoni magyar választópolgárokat figyelembe venni, akik nem regisztráltak.

Ezek alapján tehát az országos népszavazás akkor érvényes, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező "külhoni" regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott.

Az eredményes szavazás pedig azt jelenti, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.

Az október 2-i népszavazás névjegyzéke szeptember 30-án 16 órakor zárul, ekkor derül ki, hogy pontosan hány magyarországi és külhoni választópolgár szerepel a névjegyzékben, és hány érvényes voks szükséges az érvényes népszavazáshoz.

A vasárnap reggeli adatok szerint 8 000 432 magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár van, és 274 727 olyan, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, azaz levélben szavazhat. Ennek alapján az összes választópolgár száma 8 275 159.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok száma nem statikus adat, a névjegyzék lezárásáig még minden bizonnyal változni fog: törlik a névjegyzékből mások mellett azokat, akik a szavazás előtt meghalnak és azokat, akiket a bíróság jogerősen kizár a közügyek gyakorlásából. A névjegyzékbe ugyanakkor vissza kell venni mások mellett azokat, akiknek időközben megszűnik a közügyektől eltiltása, és fel kell venni azokat, akik betöltik a 18. életévüket, valamint azokat, akik magyar állampolgárságot szereznek és van magyarországi lakcímük.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők esetében sem tekinthető véglegesnek a szám: itt is törölni kell mások mellett azokat, akik időközben meghalnak, de akkor is törlik a választópolgárt, ha a szavazás előtt magyarországi lakóhelyet létesít (ekkor egyúttal felveszik a magyarországi lakcímmel rendelkezők névjegyzékébe). Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyan elutasította a választópolgár felvételét a központi névjegyzékbe, a választópolgár azonban bírósághoz fordult és az felülbírálta az NVI döntését, ilyenkor ugyanis fel kell venni a választópolgárt a névjegyzékbe.

Mindezek miatt csak a szavazás előtti pénteken 16 órakor zárják le a névjegyzéket, és ekkor állapítják meg, hány választópolgár jogosult részt venni a szavazáson.