eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

KSH: alábecsüljük a testsúlyunkat

Az egészségtudatosság fokát erőteljesen befolyásolja az iskolázottság, az a felsőfokú végzettségűek 93 százalékára, míg a nyolc általánost végzettek 66 százalékára jellemző - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványából.

A 2014-es és az azt megelőző (2009-es) európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) eredményei szerint az egészségtudatosság összetevői közül a magyar lakosság inkább a megelőzést veszi komolyan, a szűrővizsgálatokon nőtt a résztvevők aránya.

A 2014 végi megkérdezést megelőző 12 hónapban a lakosság 99 százalékának mérték a vérnyomását, 89 százalékának a vércukorszintjét, 87 százalékának a koleszterinszintjét, a nők 84 százaléka részt vett méhnyakrák-, 60 százaléka pedig mellrákszűrésen.

Ugyanakkor az egészségtelen életmód jelentős rétegeket érint, és a javulás elenyésző - jegyezte meg a KSH. A dohányosok aránya összességében alig csökkent, 31-ről 29 százalékra. A 18-34 éves korcsoportban az arányuk 2009 óta 36-ról 42 százalékra nőtt.

Az alkoholfogyasztás mértéke, amelyet az önbevallásos vizsgálatok alkalmával az érintettek a szégyenérzetük miatt általában alábecsülnek, emelkedett, a nagyivók aránya 4,6 százalékról 5,4 százalékra nőtt. A férfiak tizede nagyivó, a legveszélyeztetettebbek a 65 évesnél idősebbek (14,1 százalék).

Az önbevallás során a testsúlyukat is alábecsülik az emberek. Túlsúlyos vagy elhízott volt a felnőtt lakosság több mint fele (54 százalék), a középkorú férfiaknak pedig 71 százaléka a 2014-es vizsgálat alkalmával. A lakosság több mint kétharmada naponta 10 percet sem szán testedzésre.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×