A tárcavezető a migrációs válsággal kapcsolatban szeptember 15-én hatályba lépett magyar törvények tartalmát és azok gyakorlati alkalmazását ismertette az Európa Tanács norvég főtitkárával, miután Jagland levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az ET megvizsgálhassa a jogszabályokat.
A miniszter közölte azt is, hogy Magyarország, ahogy korábban is, most is nyitott az egyeztetésre a nemzetközi intézményekkel.
Trócsányi László ismertette, hogy idén negyedmillióan keltek át Magyarországon, közülük 170 ezren adtak be menedékkérelmet. A tárcavezető úgy vélte, hogy több dolgot is szem előtt kell tartani. Mint mondta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a schengeni szabályok betartása, amit európai kormányok is elvárnak Magyarországtól, emellett pedig az uniós menekültügyi eljárást szabályozó Dublini Rendelet szabályait is maradéktalanul be kell tartani, az emberi jogok és a menekülteljárás szabályainak tiszteletben tartásával együtt.
Az ET főtitkárával közösen tartott nemzetközi sajtóértekezleten az igazságügyi miniszter elmondta, hogy Jaglanddal a törvények tartalmáról egyeztettek, valamint ismertette, hogy hogyan működik a jogszabályok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban, milyen a helyzet a horvát határon, hogyan működnek a tranzitzónák, milyen büntetőjogi szankciók alkalmazhatóak. A miniszter beszámolt a menedékkérőknek nyújtott jogi és egészségügyi segítségről és arról is, hogyan zajlik a tolmácsolás és a fordítás.
A politikus rámutatott, hogy válsághelyzet van, amelyet európai módon kell megoldani. Külön kiemelte a nemzetközi és a civilszervezetek szerepét.
"Meggyőződésem, hogy csak európai szolidaritással lehet mindenki számára megoldást találni" - húzta alá Trócsányi László.
Újságírói kérdésre a miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar-szerb határon emelet kerítés mérlege pozitív, a határzár pedig hatékony, mert a magyar-szerb határon sikerült megoldani a problémát és Belgráddal is remek a kapcsolat, mert "a szerbek megértik Magyarország nehézségeit".
"Senki nem szereti a kerítést. Ez természetes. De valahogy fenn kellett tartani a közrendet" - hangoztatta a tárcavezető: kiemelve, hogy bizonyos szabályokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
A hadsereg szerepével kapcsolatban Trócsányi megjegyezte, hogy ezzel összefüggésben félreértés alakult ki; a határőrizet feladata egyértelműen a rendőrségé, a katonák csak a rendőrök munkáját segítik.
Az ET főtitkára elmondta, hogy az ET-ben aggodalmat keltettek a magyar-szerb határon történtek, ezért fordult a miniszterelnökhöz.
A norvég politikus elmondta, hogy a szervezetnek három főbb aggálya van. Az első azzal kapcsolatos, hogy pontosan mi és hogyan történik a tranzitzónákban, ahol az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanúgy érvényes.
"Európa területének minden négyzetcentiméterét és minden ott tartózkodót véd az egyezmény" - jegyezte meg a főtitkár.
Jagland másodsoron az illegális határátlépőkkel szemben alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Közölte: minden államnak jogában áll megvédeni a határait, és senkinek sincs joga a határokat törvénytelenül átlépni, de az emberi jogi egyezmény a határsértőknek is biztosít bizonyos jogokat, így például a tisztességes eljáráshoz való jogot. Jagland közölte, hogy konténerbíráskodásról és gyorsított tárgyalásokról értesült.
Végül a norvég politikus a rendőrség és a katonaság által alkalmazható és alkalmazott kényszerintézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Mint mondta: ezekről az Emberi Jogok Európai Bírósága kiterjedt esetjoggal rendelkezik.
Újságírói kérdésre, hogy elégedett volt-e a miniszter által elmondottakkal, Jagland azt válaszolta, hogy ez bonyolult kérdés, a szeptember közepén életbe lépett magyar törvényeket alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert egyelőre csak a nyilvánosságban megjelent információkkal rendelkeznek.
Trócsányi László később az MTI-nek telefonon elmondta, hogy belga kollégájával is találkozott, és vele is a migrációs válságról folytatott eszmecserét. Trócsányi szerint sem a belga miniszter, sem Jagland nem fogalmazott meg kritikát, inkább kérdéseik voltak, s az is kiderült, hogy nem pontosak az értesüléseik, mert a sajtóból tájékozódtak. A miniszter közölte: részletes ismertetőt adott át a szeptemberben életbe lépett jogszabályokról, amelyekről később hiteles fordítást is fognak kapni a partnerei.
"Valamennyien belátták, hogy Magyarország rendkívül nehéz helyzetben van" - mondta el a miniszter. Trócsányi László szerint fontos, hogy a jogállamiság kérdésével foglalkozó ET milyen képet alkot Magyarországról. Úgy vélte, látogatása hozzájárult ahhoz, hogy hiteles kép alakuljon ki Magyarországról. Arra is kitért, hogy a külföldi média olyan képet fest Magyarországról, amely "ténylegesen távol áll a valóságtól".
Trócsányi László felidézte, hogy Magyarországnak 2010-et követően több közjogi vitája is volt, közülük többet tudatosan is felvállalt, amelyeket sikerült lezárni, de bizonyos értelemben ez a vita folytatódik most egy másik területen.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a migrációs válságra Magyarország nyíltan azt a választ adta, hogy a határait megvédi, az embereket regisztrálja, betartja a jogszabályokat, szemben más országok gyakorlatával, akik "becsukták a szemüket, és bizonyos jogszabályokat felfüggesztettek".
Így kommentálta Magyar Péter a Fidesz új logóját






