Infostart.hu
eur:
364.22
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Szijjártó: Magyarországnak van javaslata a migránsválság kezelésére

Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére, a probléma ugyanis nemcsak Magyarországot és Szerbiát érinti, hanem az egész Európai Uniót - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, miután tárgyalt Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel.

Szijjártó Péter első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a migránsáradattól, ehhez pedig az kell, hogy Görögország világossá tegye, hány határőrre, katonára, hajóra, helikopterre van szüksége. Hangsúlyozta: a magyar kormány ebben támogatja azt, hogy legyen kvóta, és osszák el 28 részre a terheket, hogy meg lehessen óvni a görög határt.

A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen újakat is, hogy a harcok miatt otthonaik elhagyására kényszerülőknek ne kelljen egész Európáig menekülniük, és a háború lezárulása után hazatérhessenek. A magyar kormány szerint itt is lehetne kvóta, vagy akár az uniós költségvetést is lehetne módosítani.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a migránsok tranzitútvonalán fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának.

Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar-szerb határon húzott kerítésnek semmi köze Szerbiához, hiszen új határátkelőhely is nyílt a nyáron; az intézkedés célja az volt, hogy Magyarország gátat szabjon az illegális bevándorlásnak.

Hozzátette: Magyarország célja az, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívása ne vezessen a magyar-szerb kapcsolatok romlásához.

Az a mondat, amelyet a magyar és a szerb kormányfő elmondott Budapesten a közös kormányülés után, ma is érvényes: Szerbia és Magyarország között soha nem volt olyan jó kapcsolat, mint most - szögezte le Szijjártó Péter. Úgy fogalmazott: ha ez nem lenne igaz, akkor a mostani rendkívül komoly kihívások komoly gondot okoznának mindkét országnak.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívásáról van szó, mert ez nem menekültválság, hanem masszív népvándorlás, amely nem fog véget érni belátható időn belül, mert kimeríthetetlen utánpótlása van.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly a magyar-szerb kereskedelmi forgalom rekordot döntött, és a lezárt határok újbóli megnyitása Magyarországnak is érdeke. Ez pedig akkor történhet meg, ha a szerb rendőrség eléri azt, hogy a bevándorlási nyomás enyhüljön ezen az átkelőhelynél.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint sem voltak még ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok. Hozzátette: országa nem szeretne semmilyen megosztottságot, de korrekt módon kell viselkednie a migránsokkal és a környező országokkal is.

Elmondta: a migráció az egyik legnagyobb válság a második világháború óta, és Szerbia nehéz helyzetben van, mert az EU két oldala között találta magát: Magyarország arra panaszkodik, hogy Szerbiából lépnek be az unióba a migránsok, de Szerbiába is az EU-ból érkeznek. Emellett az unió sem egységes ebben a kérdésben.

"Szerbia nem lehet áldozata annak, hogy nincs egységes uniós vélemény" - fogalmazott.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter elmondta, hogy idén Szerbiában 150 ezer migránst regisztráltak. Hozzátette, hogy stabilizálódott a helyzet a horgos-röszkei határátkelőhelyen, és Szerbia kész arra, hogy akár már szombaton megnyissa az M5-ös autópályán fekvő határátkelőt.

A magyar hatóságok kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe a magyar-szerb határon, hogy megfékezzék a migránsáradatot. A migránsok szerdán a régi röszkei határátkelőnél összetűztek a magyar rendőrséggel. Magyar adatok szerint idén több mint 200 ezer migráns érkezett Magyarországra, és közülük több mint 172 ezren menedékkérelmet nyújtottak be.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nem kötik le a pénzüket az olaszok, és ezen óriásit nyerhetnek megint a bankok

Nem kötik le a pénzüket az olaszok, és ezen óriásit nyerhetnek megint a bankok

A megemelt különadók ellenére továbbra is bíznak a befektetők a vezető olasz bankok eredménytermelő képességében, aminek a díj- és jutalékbevételek utóbbi időszakban megfigyelt növekedése után a szektor konszolidációja és az újra emelkedő kamatkörnyezet is komoly hátszelet biztosít. Míg több európai versenytárs a betétekért folytatott éles verseny miatt kényszerül rontani az előrejelzésein, az olasz pénzintézetek a lakossági ügyfelek magatartásának köszönhetően kifejezetten derűlátóak - írta meg a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×