Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
331.43
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Nemzetközi vélemények a görög népszavazásról

Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn. Ritkán sikerült ilyen rövid idő alatt az egyesült Európában ennyi porcelánt összetörni, és ennyi bizalmat megrendíteni - latt az egyesült Európában ennyi porcelánt összetörni, és ennyi bizalmat megrendíteni - írta a konzervatív Die Welt.

Európa "megúszta" a görög nemmel, és még az Európai Unió leghevesebb támogatóinak is fel kell lélegezniük a szavazás eredménye miatt - írta a The New York Times véleményrovatában Paul Krugman, a Görögország hitelezőit gyakran és élesen bíráló amerikai Nobel-díjas közgazdász.

"Európa önjelölt technokratái olyanok, mint a középköri orvosok, akik ragaszkodtak betegeik kivéreztetéséhez - és amikor a kezelésük rontotta a beteg állapotát, még több véreztetést írtak elő" - írta Krugman.

A válság során évek óta a fiskális élénkítés mint megoldás mellett kardoskodó baloldali közgazdász szerint a megszorítások politikája nem vezethet eredményre, mivel az gyorsabb ütemben sorvasztja a gazdaságot, mint ahogy az adósságot csökkenti, így az igenek győzelme csupán további értelmetlen szenvedést hozott volna.

A The Washington Post napilap kolumnistája, Robert J. Samuelson azt írta: meg kell köszönnünk a görögöknek, hogy tankönyvi példáját nyújtják a világgazdaság bajainak. Görögországnak túl nagy az adóssága és túl alacsony a növekedése, hogy az adósságot törlessze. Az ország nem tud anélkül növekedni, hogy többet költene vagy adóztatna, ezek a lépések azonban rontják adóssághelyzetét. Eközben hitelezői azt akarják, hogy a kiadások visszafogásával legyen úrrá az adósságon, ez viszont visszaveti a növekedést - írta Samuelson.

Az újságíró kiemeli: több fejlett ország, köztük az Egyesült Államok, Japán és Franciaország is hasonló "makacs ellentmondással" küzd, még ha annak mértéke kevésbé súlyos is: ha az adóztatás növelésével és a költekezés visszafogásával próbálják kordában tartani adósságukat, az eleinte csökkenti növekedési ütemüket, ami viszont növeli az adósságot.

A népszavazás eredménye nem szolgálja Görögország hosszú távú érdekeit - állapítja meg kommentárjában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az, hogy Ciprasz személyes érdekeinek megfelel-e, majd csak később fog kiderülni (...) Görögország partnerei az Európai Unióban régen elveszítették valamennyi illúziójukat a görög kormány iránt. A jó megállapodásokhoz legalább minimális bizalom szükséges. Senki nem veheti zokon az euróövezeti kormányoktól, hogy ezt a bizalmat már nem tudják visszaszerezni. Ezért ki fog derülni, hogy a görög választók döntésükkel nem erősítették országuk tárgyalási pozícióit.

A görögöknek most nemcsak azzal kell megbarátkozniuk, hogy a közeli jövőben semmi sem lesz jobb. Hamarosan tapasztalni fogják, hogy egy halvány reménysugár sincs a horizontjukon. Ha ez a felismerés áttör náluk, meg fogjuk látni, hogy a kormánypártok vasárnapi győzelmi mámora mennyire tartós - írta a FAZ.

Ritkán sikerült ilyen rövid idő alatt az egyesült Európában ennyi porcelánt összetörni, és ennyi bizalmat megrendíteni - írta a konzervatív Die Welt. Most Brüsszelben ilyen partnerekkel kell ismét egy asztalhoz ülni - folytatódik a cikk.

Nincs sok idő. Ha semmi sem történik, Görögországnak néhány nap múlva elfogy a pénze. A gazdasági következmények pusztítóak lesznek, a munkanélküliség az egekbe szökik, Görögország kiválását az euróövezetből aligha lehetne megakadályozni. (...)

Elsősorban Alekszisz Ciprasznak kellene sürgősen józan észre térnie. Különben új dimenziót kap a "pürrhoszi győzelem" kifejezés. Kár lenne a büszke Görögországért - állapítja meg a lap.

Görögország az euró nélkül sem fog eltűnni Európa térképéről, és a történetírók teljes joggal fognak kíméletlen ítéletet hozni a mai politikusi generációról, ha a valutaunió öt és fél éves tartós válság után végül mégis felbomlana - írta a Süddeutsche Zeitung.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden olyan simán megy tovább, mint eddig. Ellenkezőleg, ezt a népszavazási színjátékot, amelyen az embereknek bebeszélték, hogy a méltóságuk mellett vagy ellen kell szavazniuk, nem lehet azzal megjutalmazni, hogy Ciprasz minden ellenszolgáltatás nélkül újabb pénzt kap. Ha így történne, Európa örökre zsarolhatóvá válna - állapította meg a liberális német napilap.

A francia kormány fokozatosan közelítette véleményét a német állásponthoz, s már nem hisz abban, hogy lehetséges megállapodás egy új mentőprogramról Görögországgal - írta hétfő délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.

"Kész vagyok, hogy segítsek, de segíts nekem segíteni neked" - ezt mondta a Le Monde szerint vasárnap este Francois Hollande francia államfő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek, aki este 8 óra után telefonon hívta fel a francia elnököt, hogy személyesen tájékoztassa a népszavazás eredményéről. Az angolul és franciául folytatott közvetlen beszélgetés során Hollande a helyzet súlyosságára hívta fel a figyelmet a lap értesülései szerint.

Az európai államok többsége most már azt szeretné, ha Görögország elhagyná az euróövezetet. Jóllehet Franciaország nem ezt az álláspontot képviseli, nem fog tudni hosszan ellenállni, ha Athén nem mutat politikai és költségvetési jóindulatot az európaiak felé. "Ciprasznak most muszáj megmutatnia, hogy kész tárgyalni" - mondta a lapnak egy kormányzati forrás.

A francia elnökség valós veszélynek tartja, hogy Görögország elhagyja az eurózónát, ezt mindenáron el akarja kerülni, de a görögöknek kell előbb a tárgyalási szándékukról tanúbizonyságot adniuk - ezt mondta állítólag Hollande a görög miniszterelnöknek vasárnap este.

Hollande egyébként egész este Angela Merkel német kancellárral, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével egyeztetett. Angela Merkel és Francois Hollande hétfő este Párizsban munkavacsora keretében elemzi a görögországi népszavazás következményeit és vitatja meg a következő lépéseket.

A német álláspontot, miszerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal, egyre inkább osztja Franciaország is. Az újabb európai válság eleinte a német-francia páros közötti nézeteltérésre világított rá. Az Elysée-palota szerint viszont a válság mélyülésével Párizs és Berlin közeledett egymáshoz, miközben az Athén által képviselt irányvonal egyre inkább követhetetlenné vált.

"Mint mindig, amikor a helyzet nehézzé válik Európában, a stabil európai alapokhoz, azaz a francia-német pároshoz kell visszatérni, nélkülük semmi nem lehetséges" - idézte a Le Monde a francia elnöki hivatalt. Franciaország célja, hogy a görög eseményekkel szemben közös értelmezés és stratégia jelenjen meg. "Egyeztetni kell a két ország álláspontját, mert a legrosszabb az lenne, ha a jelenlegi helyzetben a franciák és a németek széthúznának" - tette hozzá a forrás.

"A nem, amely megrázza Európát" - ezzel a címmel kommentálta a vezető francia gazdasági lap, a Les Échos hétfőn az előző napi görögországi népszavazás kimenetelét.
    
A lap szerint a nem szavazatok győzelme politikai diadal ugyan Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára, de az ismeretlenbe taszítja Görögországot, amelyet az euróövezetből történő kilépés és a bankcsőd veszélye fenyegeti.
 
A konzervatív Le Figaro szerint "Görögország hatalmas lépést tett az eurózóna kijárata felé". "A referendum veszélyeivel szembeni ünnepélyes figyelmeztetések semmin nem változtattak: a görögök követték Cipraszt az őrült kalandba" - olvasható Gaetan de Capele szerkesztőségi írásában. A lap szerint "a görögök a végsőkig az összetűzést szeretnék, ami az ismeretlenbe való ugrás előjátéka", mindez ugyanakkor "az ő demokratikus választásuk, amelyet tiszteletben kell tartani".
  
A baloldali Libération címlapján "Zeusz nemet mondott" felirattal jelent meg. "El akarunk-e egy népet taszítani, amely a szenvedésével legitimizálta a lázadását? Meg akarjuk-e szakítani az egységes Európa álmát, amelyet a humanista értékekre építve a háború óta több generáció képviselt?" - teszi fel a kérdést szerkesztőségi írásában Laurent Joffrin, aki szerint "most a megszorítás és a politikai szétesés között kell választani", és az a kérdés, hogy "az európai vezetők megmentik-e Európát".  A főszerkesztő szerint a görögök most végre megmutathatnák, hogy valódi adórendszert szeretnének, az európaiak pedig "végre elismerhetnék hivatalosan, hogy az egész kontinensre rákényszerített túl durva megszorításnak olyan katasztrofális politikai következményei lettek, mint a görög nem. Csökkenthetnék az adósságot, amelynek visszafizetését az IMF is lehetetlennek ítéli meg, s ilyen feltételek mellett lehetséges megállapodás".
  
A brit Financial Times értékelése szerint a Sziriza párt vezette kormány katasztrófába vitte Görögországot. Tony Barber, a londoni gazdasági napilap európai ügyekért felelős szerkesztője szerint a népszavazási eredmény után Görögország arra ítéltetett, hogy hosszú évekre Európa gyámsága alatt éljen, csakúgy, mint annak idején Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó.
   
 Alekszis Ciprasz miniszterelnök és kormánya örökké viselni fogja annak felelősségét, hogy a januári választások megnyerése után elpocsékolták a legjobb lehetőséget egy új mentőcsomag elérésére a hitelezőkkel. Görögországnak erőteljes érvei voltak arra, hogy megállapodásra jusson az adósságkönnyítésről, és arra is, hogy az új megállapodásban a hangsúly átkerüljön a megszorításokról a gazdasági növekedés ösztönzésére.
   
 A Sziriza vezetése azonban az összes többi euróövezeti országot maga ellen fordította. Nem akármilyen eredmény egységbe terelni Európa civakodó politikusait - elég csak a menekültválsággal kapcsolatos dühödt vitára gondolni -, Ciprasznak és kollégáinak azonban ez is sikerült, ám ezzel katasztrófát zúdítottak országukra - áll a Financial Times kommentárjában.
  
  A lap szerint Görögország európai hitelezői közül néhányan titkolt, vagy nem is annyira titkolt örömmel figyelik majd, ahogy Ciprasz feje a porba hullik. Arra a kérdésre azonban, hogy a görög katasztrófának milyen következményei lesznek az európai egység ügyére és a Balkán stabilitására, nekik sem lesz meggyőző válaszuk.
   
 A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera Európa és a görög labirintus című vezércikkében úgy vélte, 5 év pénzügyi agónia után a Ciprasz vezette Görögország a legnagyobb törést okozta az európai integráció 65 éves történetében.
   
 A kommentár szerint a népszavazás eredménye meghaladt minden jóslatot és megijesztette Európát. "Görögország pofont adott a szabályok Európájának (...)", de ezzel Athén még inkább egyedül maradt kiszámíthatatlan távlatokkal. A közös európai lakásban az EU és Athén "különélőként" lakik mostantól együtt.  
  
  A balközép La Repubblica úgy látta, a görög  népszavazás politikai üzenet, amelyre Európának politikai választ kell adnia. A legsúlyosabb hiba az lenne, ha Athén sorsáról ismét az Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutatalap döntene, márpedig az újság szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő hétfői párizsi találkozója pont erre utal.
  
  A napilap a közvetítőnek felkínálkozó Matteo Renzi olasz kormányfőt idézte, aki szerint az Athén és a trojka között megállapodás továbbra is a küszöbön áll, attól függ minden, hogy Merkel miként kíván szerepelni a német közvélemény előtt. A La Repubblica szerint Görögország lett az EU-ellenes bal- és jobboldali pártok példaképe, amely "értelmezhetetlen és hibrid Európát" teremtett.
   
 Görögországnak újrakezdésre van szüksége, ehhez a népszavazás mutatja az irányt - olvasható a Der Standard osztrák napilap kommentárjában. A referendum emlékeztető Európának, hogy számos dolog tönkrement az utóbbi hetekben, ehhez mindkét oldal hozzátette a magáét - írta a szerző. A véleménycikk szerint a megszorítási intézkedések elmélyítették a görögországi recessziót valamint a szociális egyenlőtlenségeket. A nemzetközi szervezetek által sürgetett intézkedések nem hoznak nagyobb eredményt akkor sem, ha minden áron véghezviszik őket.  A "nem" kimondása azonban nem elég - sem Brüsszel, sem Athén számára - véli a szerző és hozzáteszi: a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetségnek is asztalra kell tennie egy javaslatot.
  
  A Die Presse című osztrák lap kommentárja szerint vagy Görögországnak kell bevezetnie olyan strukturális lépéseket, amely eredményeképpen középtávon lábra tud állni az ország, vagy az eurózóna országainak kell meglátnia, hogy miképpen tudják a lehető leggyorsabban és a károk minimalizálásával megoldani a helyeztet. A szerző szerint a korrupcióval és a protekcióval átitatott állam következmény nélküli fenntartása nem opció.

    Az európai államok többsége most már azt szeretné, ha Görögország elhagyná az euróövezetet. Jóllehet Franciaország nem ezt az álláspontot képviseli, nem fog tudni hosszan ellenállni, ha Athén nem mutat politikai és költségvetési jóindulatot az
   
 A német álláspontot, miszerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal, egyre inkább osztja Franciaország is. Az újabb európai válság eleinte a német-francia páros közötti nézeteltérésre világított rá. Az Elysée-palota szerint viszont a válság mélyülésével Párizs és Berlin közeledett egymáshoz, miközben az Athén által képviselt irányvonal egyre inkább követhetetlenné vált.
   
 "Mint mindig, amikor a helyzet nehézzé válik Európában, a stabil európai alapokhoz, azaz a francia-német pároshoz kell visszatérni, nélkülük semmi nem lehetséges" - idézte a Le Monde a francia elnöki hivatalt. Franciaország célja, hogy a görög eseményekkel szemben közös értelmezés és stratégia jelenjen meg. "Egyeztetni kell a két ország álláspontját, mert a legrosszabb az lenne, ha a jelenlegi helyzetben a franciák és a németek széthúznának" - tette hozzá a forrás.

Az Európai Unió és Athén közötti tárgyalások folytatását sürgették hétfőn a kormány tagjai Olaszországban, miközben az ellenzék a görög népszavazásnak a szigorú európai pénzpolitikával szembehelyezkedő eredményét ünnepelte.
   
 Matteo Renzi miniszterelnök sajtónyilatkozataiban küszöbönállónak nevezte az EU és Athén közötti megállapodást. Elégtelennek mondta ugyanakkor a Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár közötti kétszereplős találkozót, hangsúlyozva, hogy most az összes európai vezető és európai intézmény részvételére szükség van.
  
  Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint minden félnek érdeke, hogy Görögországgal közvetítés induljon. "Nem lesz könnyű, mivel az európai államok egy része ellenzi ezt, azt gondolva, hogy egy lakóközösségben élünk, és aki nem tartja tiszteletben a szabályokat, az el is mehet. Most azonban a politikát kell a szabályok elé helyeznünk" - hangoztatta az olasz diplomácia vezetője.
   
 Sandro Gozi, az uniós ügyekért felelős államtitkár szerint minél előbb újra kell indítani a párbeszédet Athénnal. Kijelentette, hogy eddig süketek közötti tárgyalás folyt, mostantól a feleknek meg kell tanulniuk meghallgatni egymást.
  
  Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint "el kell kezdeni egy másik Európáról vitázni, mielőtt a göröghöz hasonló ezer ugyanilyen eset történne". Úgy fogalmazott, hogy a görög referendum évek óta tartó politikai feszültség eredménye, hibákkal minden fél részéről. "Ez az európai eszme nem olyan, amilyet mi akartunk, mivel nem törekszik közös megoldásra és szolidaritásra" - mondta Prodi. Hozzátette: Európa az eddigi legszebb politikai megvalósítása a békének és a fejlődésnek, de "félig sült kenyér lett belőle".
  
  Renato Brunetta, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) jobbközép ellenzéki párt képviselőházi frakcióvezetője úgy vélte, hogy a görög népszavazással semmi nem marad úgy Európában, ahogyan eddig volt. Az EU-nak meg kell változnia, a népek, a demokratikusság Európájának kell lennie, és nem a bürokrácia, nem a németek Európájának - fogalmazott.
  
  Beppe Grillo, az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére hétfői blogjában The Day Afternek nevezte el a görög népszavazás másnapját. Azt írta, hogy a görögök bölcsen döntöttek, megmutatták, mit éreznek az európai népek az EU merev pénzügyi politikával szemben. Grillo szerint azonban a görög referendum csak egy csata megnyerését jelentette, az Európa-ellenes háború folytatódik.

Spanyolország nyitott arra, hogy  egy új mentőcsomagról tárgyaljon Görögország számára, mert azt szeretnék, ha az euróövezet tagja maradna - jelentette be a spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban, miután részt vett a miniszterelnök által összehívott gazdasági ügyek bizottságának rendkívüli ülésén.
   
Luis de Guindos felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák és a megoldások továbbra is ugyanazok, mint két nappal ezelőtt, mielőtt a görögök a népszavazáson elutasították a nemzetközi hitelezők javaslatait. De a szabályok is ugyanazok - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezek betartása "létfontosságú".
 
 Mint mondta, a spanyol kormány a legnagyobb tiszteletben tartja a népszavazást, mint demokratikus eseményt, de a "nemek győzelme" a referendumon mindent bonyolultabbá tesz.
  
  Az eurózóna tagjaként Görögországnak minden joga megvan ahhoz, hogy kérjen egy újabb mentőprogramot - mondta a politikus, felidézve, hogy Alekszisz Ciprasz ezt már a múlt héten levélben megtette.
   
 A spanyol gazdasági miniszter kifejtette, hogy az euró Európa jövőjének legfontosabb gazdasági és pénzügyi motorja, így nem lát valódi esélyt arra, hogy a görögök távoznának az eurózónából.
   
 Beszélt arról, hogy Görögország legnagyobb problémája a gazdasági növekedés hiánya, és ezen kell változtatnia, amelyhez reformok bevezetése szüksége. " Enélkül lehetetlen helyzetbe kerülünk" - fogalmazott.
  
Luis de Guindos szerint a hitelezői trojkának (IMF, EKB, EB) is önkritikát kell gyakorolnia. A görög pénzügyminiszter lemondását nem kívánta kommentálni.
  
Soraya Santamaría de Saenz miniszterelnök-helyettes újságíróknak elmondta: a referendum nem változtat azokon a szabályokon, amelyek mindenkire vonatkoznak Európában és messze túlmutatnak a tagállamok döntésein. "A görögök arról dönthetnek, ami őket érinti" - jelentette ki.

Oroszország

azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn. A Kreml később arról tájékoztatott, hogy Vlagyimir Putyin államfő telefonon beszélt Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel.

A beszélgetést Ciprasz kezdeményezte. A két állami vezető a külföldi hitelezők által Görögországnak nyújtandó pénzügyi segítség feltételeit elutasító görögországi népszavazás eredményét, valamint "az orosz-görög együttműködés fejlesztésének egyes kérdéseit" vitatta meg. Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a görög népet az ország előtt álló nehézségek leküzdésében" - olvasható a Kreml honlapján közzétett tájékoztatásban.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz "történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés" fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket:"azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban".

Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei "minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz".

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva nyújt-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. "Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során".

Az orosz államfő szóvivője azt mondta, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) Baskírföld székhelyén, Ufában szerdán kezdődő csúcstalálkozójának napirendjén sem szerepel a Görögországnak nyújtandó segítség kérdése.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök június második felében Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormány több magas rangú tisztségviselőjével. A találkozó után az energiaügyi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá a Török Áramlat folytatásának szánt, Görögország területén haladó gázvezeték megépítéséről és annak használatáról.

Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes akkor úgy nyilatkozott, hogy Ciprasz nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, és a görög kormányfő közös projektekről és kereskedelemfejlesztésről tárgyalt. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy "fokozódjon a feszültség" az Európai Unió és Görögország között.

A Der Spiegel című német hírmagazin online kiadása viszont azt közölte még áprilisban, hogy Moszkva 3-5 milliárd eurót utal át Görögországnak előlegként a Török Áramlat görög szakaszának építésére. Peszkov és több magas rangú tisztségviselő ezt cáfolták.

Alekszisz Ciprasz először áprilisban látogatott el Oroszországba. A Moszkvában tartott megbeszélést követően Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem vitatták meg a görög államadósság kérdését és Görögország nem kért gazdasági segítséget Oroszországtól. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy lehet olyan helyzet, amelyben Moszkva "nagy közös tervekre" pénzt kölcsönözhet Athénnak.
La Razón baloldali spanyol napilap szerint a görögországi referendum eredményében megmutatkozott a populizmus "rút arca".

Nem Európára, igen a populizmusra című írásában a La Razón úgy véli, már az üres szavak sem rejtik el, hogy a cél Alekszisz Ciprasz kormányfő pozíciójának megerősítése volt. Bár Ciprasz nyert, de kétséges, hogy ez valóságos győzelmet jelent-e az országnak. A lap szerint a görögök most még jobban függnek Európa jóindulatától, mint valaha.

Az El Mundo című spanyol konzervatív napilap szerint Görögország az unió nagybetűs problémájává vált. A népszavazás pofon Németországnak és euró "keménymagjának".

Ciprasz taktikája és nemzeti-populista tervei szomorú időszakot jeleznek az "európaiság" számára - véli az El País című liberális napilap, és felhívja a figyelmet arra, hogy a referendum eredményét a radikális görögöknek, az Aranyhajnal nevű náci párt tagjainak hangos tetszésnyilvánítása kísérte.

Az ABC című jobboldali újság szerint Ciprasz fegyverként használta a görög nemzeti szuverenitást Brüsszellel szemben. Véleményük szerint még egy referendumot kellene rendezni, hogy megkérdezzék a görögöktől, tudják-e valójában, mire szavaztak.

A Háárec című izraeli napilap gazdasági melléklete, a The Marker szerint a görög katasztrófa bonyolultabb annál, semhogy az igen vagy a nem választásával meg lehetne oldani.

Az igennel szavazó elit tagjai attól féltek, hogy a nem szavazat elszakítja az országot Európától. Az igennel voksolók közt volt az ország öt legnagyobb, európai üzletekben érdekelt mágnása, valamint az értelmiségi elit is.

A szerző, Noam Buxbaum másodlagosnak tartja, hogy a görögök megmaradnak-e az eurónál vagy ismét bevezetik a drahmát, a fő kérdés az, hogy végrehajtják-e a mélyreható gazdasági reformokat. Ezek sorában kiemeli a bürokrácia és korrupcióval fertőzött közintézmények átalakítását, a dolgozók elbocsájtását szinte ellehetetlenítő munkajogi törvények reformját, valamint a gyorsan változó adórendszer stabilitásának megteremtését. Ha ezeket a változtatásokat elmulasztja a kormány, akkor az Európai Unióval ápolt viszonyától függetlenül a továbbiakban sem lesz képes kivezetni az országot a válságból.

Az egyiptomi al-Vatan napilap honlapján hétfőn megjelent kommentár szerint az észak-afrikai országnak csak előnye származhat abból, ha Görögország kilép az eurózónából.

Fahri el-Fikki, a Kairói Egyetem közgazdász professzora szerint amennyiben a görögök visszatérnek korábbi valutájukhoz, az a pénznem jelentős értékveszteségével járna együtt, Athén képtelen lenne az államadóság törlesztésére, az árak pedig az egekbe szöknének.

Mindez viszont Fikki szerint több szempontból is kedvezően hatna az egyiptomi gazdaságra. Először is jelentősen nőne a Görögországba irányuló egyiptomi export mértéke, miközben a görög árak növekedésével párhuzamosan csökkenne az onnan származó import.

A kommentár szerint az egyiptomi idegenforgalomra is pozitívan hatna az említett drágulás, amely a görögországi turizmus egy részét "a világ régészeti műkincseinek egyharmadával rendelkező" észak-afrikai országba irányítaná.

A nemzetközi befektetők is szívesebben költenék pénzüket Egyiptomban, egyrészt az egyiptomi font árfolyamának csökkenése, másrészt például az augusztusban megnyitandó "új Szuezi-csatorna" kínálta beruházási lehetőségek miatt.

Nem kérdéses az euróövezet stabilitása, a közös fizetőeszközt használó országok között működnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják az euró szilárdságát - szögezte le Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke hétfőn Brüsszelben, az uniós javaslattevő-végrehajtó testület déli sajtótájékoztatóján.

A lett politikus a vasárnapi görögországi népszavazás kimenetele nyomán előállt helyzetet az eurózóna szempontjából úgy jellemezte, hogy a bankunió tud gondoskodni az euróövezet pénzügyi szektorának a stabilitásáról, és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű pénzügyi eszköz 500 milliárd eurós hátteret biztosít az esetlegesen nehéz helyzetbe kerülő nemzetgazdaságok megsegítésére. Az Európai Központi Bank szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és kész arra, hogy fellépjen, ha az eurózónán belül az árstabilitás meggyengülését észlel i- tette hozzá.

Sajnálattal állapította meg Dombrovskis, hogy a jelenlegi görög kormány nem tudott élni a hivatalba lépésekor - a korábbi mentőcsomagnak és a korábbi görög vezetés reformerőfeszítéseinek köszönhetően - már érzékelhetővé vált pozitív folyamatok nyújtotta lehetőséggel.

A vasárnapi referendumon a többség elutasította a mentőprogram fejében a hitelezők által szükségesnek ítélt reformintézkedés-csomagot. A brüsszeli bizottsági alelnök szerint "növekedett a szakadék" Görögország és az eurózóna többi állama között, és a válságból nincs egyszerű kivezető út, mert túl sok időt és esélyt tékozoltak el.

Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság továbbra is nyitott a Görögországgal való együttműködésre, és hogy az ország helye "Európában van". Leszögezte ugyanakkor azt is: Brüsszelnek nincs felhatalmazása az euróövezeti tagországok kormányait képviselő Eurócsoporttól arra, hogy a mentőprogramra vonatkozó eddigi javaslat helyett valami más, új pénzügyi programról folytasson tárgyalást Athénnel.

A gazdasági krízis legyűrésére és pénzügyi, gazdasági helyzetének javítására tett erőfeszítéseit követően Portugáliát nem kellene a görög problémákkal együtt felemlegetni - jelentette ki Paulo Portas miniszterelnök-helyettes egy tévéinterjúban.

A görögök előtt itt a lehetőség, hogy felmutassanak egy mindenki számára elfogadható és megvalósítható alternatívát - mondta a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy a görög választók akaratát ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint minden más euróövezeti tagország választóinak az akaratát.

"A portugálok nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy elkerülhessék a csődöt és nem érdemlik meg, hogy a görög helyzettel együtt emlegessék őket" - fogalmazott a tévéinterjúban Paulo Portas. "A kormánynak mindent meg kell tennie Portugália és polgárai érdekeinek a védelmében ami most annyit jelent, hogy ki kell mondanunk, el kell ismételnünk és meg kell magyaráznunk, hogy Portugália nem Görögország ... Portugália nincs bajban, mint ahogy Görögország" - szögezte le a portugál miniszterelnök-helyettes.Lelkesen üdvözölte a görög népszavazás eredményét Nicolás Maduro venezuelai szocialista elnök, aki szerint a görögök a vasárnapi referendumon nemet mondtak az Athénnak hitelező "vérszívóknak". A bolíviai és a kubai elnök is méltatta a népszavazás kimenetelét.

"A görögök kimondták a véleményüket, és az európai hatóságoknak tisztelniük kell őket. Ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi terrorizmusa felett aratott nagy győzelem. Elég volt a kapitalista kizsákmányolásból" - hangoztatta Maduro a Venezuela függetlenségének napján rendezett vasárnapi katonai parádén.
A venezuelai államfő szerint az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő által kezdeményezett népszavazással Görögország történelmi lépést tett, és Venezuela szemszögéből nézve a görögöknek megérte harcolniuk.

"Gratulálok a görögöknek azért, hogy nemet mondtak az IMF és a Világbank vérszívóinak" - mondta Maduro.

Evo Morales bolíviai elnök szerint az "európai nép" kapitalista politika alóli "felszabadulása" vette kezdetét azzal, hogy Görögországban a "nem" győzött a vasárnapi referendumon - tájékoztatott az ABI állami hírügynökség. Morales úgy vélte, hogy a görög népszavazás eredménye az "európai imperializmusra mért vereség".

A kubai elnök is elismerően szólt a görögországi fejleményekről. Raúl Castro gratulált Ciprasznak, és méltatta a görög kormányfő "bátor politikáját".

"Ez az eredmény azt mutatja, hogy a görög nép többsége támogatja az ön által vezetett kormány bátor politikáját" - hangsúlyozta Castro a görög kormányfőnek címzett levelében, amely a Kubai Kommunista Párt hivatalos orgánumának számító újság, a Granma címoldalán jelent meg.

Ciprasz várakozásainak megfelelően a görögök a vasárnapi népszavazáson elutasították a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora 61-39 arányban győzött a vasárnapi görög népszavazáson.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ötödik napja erősödik a dollár, a választások óta nem látott mélyponton a forint

Ötödik napja erősödik a dollár, a választások óta nem látott mélyponton a forint

A pénteki erősödés után hétfő reggel is a 365-ös szint közelében jár a forint az euróval szemben, a nemzetközi devizapiacokon továbbra is a dollár ereje határozza meg a hangulatot. A zöldhasú az ázsiai kereskedésben már az ötödik egymást követő napon erősödött, a dollárindex hajnalban 103,47 pontig emelkedett, ami 2025 áprilisa óta a legmagasabb érték. Az amerikai jegybank kamatemelésével kapcsolatos várakozások egyre inkább foglalkoztatják a befektetőket, a vártnál gyengébb ázsiai gazdasági adatok pedig tovább növelhetik az óvatosságot. A hét első kereskedési napján az eurózóna ipari termelési adata, valamint a keddi magyar jegybanki kamatdöntéssel kapcsolatos várakozások is befolyásolhatják a forint mozgását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×