A tárcavezető megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint Pintér Sándor belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar-szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes - a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó - kerítéssel történne meg - ismertette Lázár János, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország.
A Miniszterelnökség vezetője - a 130 percen át tartó tájékoztatón - úgy fogalmazott: "nem szórakozásból, nem jókedvünkből" született döntés a határzárról - "nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat" -, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak.
A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg.
Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget - sem jogit, sem anyagit - a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher.
Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar-szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel. A magyar külügyminiszter egyébként már - a szerdai kormányülés közben - tájékoztatta szerb kollégáját - tudatta.
Kiemelte továbbá, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz.
Azzal folytatta, hogy a magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik.
A magyar kabinet különbséget tud tenni a háborús viszonyok és aközött, amikor valaki illegális bevándorlóként próbál belépni - tette hozzá.
Kérdésre azt is mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében.
Arra a felvetésre, hogy az ország más határszakaszán is lehet-e határzár, azt felelte: minden előfordulhat mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hoz a bevándorlás ügyét megoldó intézkedést.
Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a magyar-szerb határon építendő kerítést Románia, illetve Horvátország felől kerülik majd ki, Lázár János azt válaszolta: Románia és Horvátország uniós tagállam, így biztonságos ország, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat.
A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) óriásplakátokon mutat be a 2-es és a 3-as metró megállóiban néhány olyan menekültet, aki - mint azt szervezet az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében írta - Magyarországon új hazára lelt, és tevékenyen hozzájárul az ország fejlődéséhez.
Lázár János erre azt mondta: a kormány tiszteletben tartja az ENSZ álláspontját, jó dolognak tartja a plakátkampányt, mert ez is hozzásegít ahhoz, hogy beszéljenek az ügyről. "Ha az ENSZ-nek lehet plakátkampánya, akkor a magyar kormánynak is" - tette hozzá.
Az UNHCR plakátjaival kapcsolatban kiemelte: akiket az ENSZ szerepeltet a plakátokon, azoknak Magyarország menekültjogi státust biztosított, mert vélelmezhetően olyan helyről jöttek, ahol az életük nem volt biztonságban.
A nyomozók tudták, hol keressék a Seszták-ügyben előkerült 6,5 milliárdnyi készpénzt – nyilatkozta az NVVH vezetője – a nap hírei




