Infostart.hu
eur:
364.93
usd:
330.99
bux:
146504.06
2026. november 16. hétfő Ödön

Szeretik a magyar fiatalok a komolyzenét

Népszerű a komolyzene, de koncertre ritkán jut el a magyar lakosság - derül ki a Budapesti Fesztiválzenekar és az Index online kutatásából.

A feldolgozott adatokból kiderül, hogy a komolyzene hallgatása iránti hajlandóságot nem, a koncertre járás gyakoriságát azonban erősen befolyásolja a lakóhely. A budapesti válaszadók közül csaknem kétszer annyian látogatnak el legalább évente valamilyen komolyzenei koncertre a falun élőkhöz képest, a komolyzenét hallgatók aránya azonban gyakorlatilag megegyezik a fővárosban és a kistelepülésen élők között.

Hangversenyekre a 25-40 éves korosztály jár a legkevesebbet, 40 év felett viszont - az életkor előrehaladásával - folyamatosan nő a koncertre járó, komolyzenét rendszeresen hallgató válaszadók aránya. A komolyzenét kedvelők mintegy 50 százaléka csak havonta, vagy még ritkábban szakít időt annak élvezetére.

A megkérdezettek több mint fele rossz véleménnyel van a zenei oktatás színvonaláról, de a zenetanulást a többség fontosnak tartja: minden negyedik válaszadó szerint az iskolában mindenkinek meg kellene tanulnia játszani valamilyen hangszeren. A válaszadók kevesebb mint egy százaléka ellenezné, hogy gyermeke hangszert vegyen a kezébe. Öt emberből egy kötelezővé tenné gyermeke számára a zenetanulást, de a többiek is támogató álláspontot képviselnek, a végső döntést gyermekükre bízva. A komolyzene hallgatása iránt nyitottságot mutatók több mint fele szeretné, ha a gyermeke megtanulna hangszeren játszani.

Három válaszadóból kettő játszott vagy játszani fog valamilyen hangszeren, jellemzően közülük kerülnek ki azok, akik gyakran, naponta vagy hetente hallgatnak komolyzenét. A gyakoribb zenehallgatók közé tartoznak azok is, akik állításuk szerint tudnak szolmizálni, kottát olvasni: 37 százalékuk naponta, 25 százalékuk hetente szakít időt a komolyzenei művek élvezetére. A válaszadók 14 százaléka jönne zavarba, ha hirtelen szolmizálnia kellene, 22 százalékuknak rémlik valami, 55 százalék magabiztos szolmizálóként tekint önmagára.

A komolyzene beszerzésének forrása ma már nem a lemezbolt, hanem az internet.

A megkérdezettek több mint fele az átlagosnál műveltebbnek tartja magát klasszikus zenében, egyharmaduk komolyzenei műveltsége az iskolai énekórákból táplálkozik.

A felmérésben - amelyben a magasabb iskolai végzettségűek és általában a zenekedvelők felülreprezentáltak - 18 ezren vettek részt.

Címlapról ajánljuk
„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

Lemondásra szólította fel a Seszták-ügy, az elásott pénz megtalálása után a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjait Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Napirend előtti felszólalásában hosszan sorolta az ügy tanulságait. A parlament ezen a héten a 2027-es költségvetést tárgyalja három napon át.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tény vagy városi legenda? Az árak elszállását kockáztatjuk, ha bevezetjük az eurót?

Tény vagy városi legenda? Az árak elszállását kockáztatjuk, ha bevezetjük az eurót?

Ha egy ország az euróbevezetés útjára lép, akkor az elsődleges félelem arra szokott vonatkozni, hogy emelkednek majd a fogyasztói árak. A felmérésekben rendre megjelenik ez ellenérvként a társadalom részéről. A korábbi csatlakozások azonban nem igazolják ezt, legfeljebb átmeneti és nagyon mérsékelt inflációs többletet okoz az euróra váltás. Tartósan sokkal inkább a gazdasági fejlődés tudja emelni az általános árszínvonalat is. Ráadásul Magyarországon már most is magas az árszínvonal az uniós átlaghoz viszonyítva, más országok sokkal nagyobb lemaradás mellett váltottak euróra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×