Az Egyesült Államok 2014 szeptemberében, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási botránya után kért szövetségeseitől találkozót Washingtonban. Az európai és amerikai törvényhozók részvételével megrendezett bécsi konferenciára, amelyre a magyar parlament pártjainak képviselőit is meghívták, ennek folytatásaként került sor. A tanácskozás után az MTI kérdésére fejtették ki álláspontjukat a magyar parlament frakcióinak delegáltjai.
Firtl Mátyás, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a legutóbbi washingtoni konferencia alkalmával nem sikerült teljesen helyreállítani a bizalmat a felek között, kételyekkel hagyták el a tárgyalótermet. A mostani konferenciát hatékonyabbnak és őszintébbnek nevezte, és üdvözölte, hogy a washingtoni találkozótól eltérően ezúttal európai országok előadói is felszólalhattak, és így megvilágíthatták, mi a különbség az amerikai és az európai hírszerzései szempontok között. A képviselő elmondta: tényleges előrelépésként értékelné, ha kidolgoznák azokat a rendszereket, amelyeket az Iszlám Állam (IÁ) és a terrorizmus elleni fellépés során tudnának alkalmazni a nemzetközi együttműködésben. A politikus fontosnak tartja, hogy a legközelebbi, őszi találkozón a terrorista szervezetek finanszírozásáról is szó legyen.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a konferencia sikeres volt abból a szempontból, hogy a felek elmondhatták álláspontjukat. Úgy vélte: a két nap alatt "elég őszinte" mondatok is elhangzottak. A frakcióvezető-helyettes reményét fejezte ki, az európai polgároknak továbbra is garantálják, hogy a kontinens által elfogadott alkotmányos és közös jogokat senki ne sérthesse meg. Mint mondta: a terrorizmus és az Iszlám Állam elleni fellépés ma már Közép-Európában is napi téma, ami azt mutatja, hogy a hírszerzés, illetve a terrorizmus elleni harc közös ügy.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője, szóvivője szerint attól eltekintve, hogy a konferencián az Egyesült Államok próbált az ügyben a korábbinál szimpatikusabb és megértőbb kommunikációt folytatni, Washington hírszerzési tevékenysége ugyanolyan formában fog folytatódni, mint eddig. A politikus sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy - mint fogalmazott - ugyan elhangzottak őszinte, komoly és előremutató javaslatok és gondolatok, de nem az amerikaiak részéről.
Schiffer András, az LMP társelnöke kiemelte: az NSA-botrány tanulsága az, hogy az EU-ban szorosabb adatvédelmi és belbiztonsági integrációra van szükség. Meglátása szerint az amerikai fél a bécsi konferencián sem adott az egyenes kérdésekre egyenes válaszokat. Schiffer András nézete szerint az NSA-botrány az emberi méltóság, az információs önrendelkezés joga és a magánszféra alapértéke elleni támadás, ennek elismerése azonban hiányzik amerikai részről. A politikus szerint amennyiben az Egyesült Államok együttműködésre hívja az európai országokat, az első lépésnek annak kellene lennie, hogy az IÁ pénzügyi és technikai erőforrásaira vonatkozó információit megosztja az unió államaival, így Magyarországgal is. Schiffer András szorgalmazta azt is, hogy az Egyesült Államok külföldi állampolgárok számára is nyissa meg a jogorvoslat lehetőségét a megfigyelés miatt.







