Az EASA szóvivőjét a brit The Guardian szólaltatta meg a hétvégén Germanwings 148 halálos áldozatot követelő március 24-i katasztrófája apropóján. A megkérdezett kifejtette: az ügynökség már korábban is aggodalmát fejezte ki az illetékes német hatóságnak a biztonsági ellenőrzések "nem teljesen EU-konform" jellege miatt. A dolog odáig fajult, hogy 2014-ben az Európai Bizottság - az ügynökség ajánlására - beszámolásra kötelezte a német hatóságot.

A Wall Street Journal ennek kapcsán idézett meg nem nevezett EU-tisztviselőket, akik szerint a német repülésbiztonságért felelős nemzeti felügyelet "krónikus emberhiányban szenved", ami úgymond aláássa képességét arra, hogy kellő alapossággal végezze el a gépek és személyzetük felkészültségének és alkalmasságának a rendszeres vizsgálatát.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a fapados járatok piaci betörése óta - ami a verseny éleződésével és a személyzet leterheltségének általános növekedésével járt - hasonló észrevétel még jó néhány tagállamban valószínűsíthető, amennyiben vélelmezhetően nem mindenütt nőtt ezzel arányosan az ellenőrzés kiterjedtsége és alapossága.

Mint annak híre a világsajtót bejárta, a Germanwings-katasztrófában a felelősség nagy valószínűséggel a pilótafülkét magára záró másodpilótát terheli, akiről vélelmezik, hogy szándékosan vezette a gépet a hegyfalnak, és akiről viszont az elmúlt hetek nyomozása számos orvosi problémát, köztük egy időben depressziós, neuraszténiás zavarokat, valamint a utóbbi időben látási gondokat is felfedett.

A média figyelme ezt követően fordult a légitársaságok működési biztonságáért felelő hatóságok felelőssége felé, különösen miután ismertté vált, hogy depressziós tünetekkel történt kezeléséről a másodpilóta annak idején (2009-ben) értesítette is a kiképzését folytató tanintézetét.

A Reuters hétfőn ez utóbbi kapcsán jelentette, hogy a Lufthansa - amelynek érdekeltségében a Germanwings is tartozik - elhárított magától minden felelősséget ez ügyben, arra hivatkozva, hogy a szigorított jelentési kötelezettségre vonatkozó nemzeti szabályozás csak 2013-ban lépett hatályba, a kérdéses pilóta viszont - 2009-es orvosi kezelése lezárulta után - sikeres vizsgát tett és 2012-ben repülési engedélyt kapott.

Visszamenőlegesség a rendszerben nem lévén, a szigorított szabályozás hatályossá válása előtti észrevételekről a légitársaságnak nem lehetett tudomása, így a kérdéses pilóta alkalmazása sem róható fel neki - érvelnek a Lufthansa részéről

Az európai ügynökség észrevétele alapján mindenesetre a Bizottság felszólította Németországot, hogy javítson légiforgalmi normák európai konformitásán. Az erre született német választ úgymond "jelenleg tanulmányozzák" - jelezte jelentésében a Guardian.

Emlékezetes, hogy néhány nappal korábban arról is európai szintű kezdeményezés történt, hogy tegyék általánossá a néhány országban már ma is érvényes szabályozást, és a jövőben mindenkor folyamatosan két személy tartózkodjon a pilótafülkékben.