Trócsányi László az MTI kérdésére elmondta: Magyarországon nem volt a közigazgatási perrendtartásra vonatkozó külön szabályozás, mivel 1952 óta a polgári eljárásjog része volt.

A polgári eljárás szabályai a magánjogi, egyenjogú felek közötti szabályokat tartalmazzák, míg a közigazgatási perekben az egyik fél mindig az állam vagy a hatóság, a másik pedig az állampolgár, tehát nincsenek egy szinten - ismertette -, ezért utóbbiban más típusú bíráskodásra és teljesen új eljárási szabályokra van szükség.

A miniszter hangsúlyozta, olyan közigazgatási bírói karnak kell kialakulnia, amely a kibővülő közigazgatási bíráskodásban helyt tud állni.

Trócsányi László szerint a közigazgatási ügyekben különösen fontos, hogy korszerű és hatékony bíráskodás álljon az állampolgárok rendelkezésére. Meggondolandónak nevezte a közigazgatási felsőbíróság felállítását is a jelenlegi bírósági szervezetrendszeren belül. Közölte, hogy mind a koncepció, mind a közigazgatási felsőbíróság kérdésében még tavasszal dönt a kormány, és miután megszabta az irányokat, fel fog gyorsulni a jogalkotási munka.

A miniszter beszámolt a konferencián tartott előadásáról is, amelyben érintette a minisztérium magánjogi kérdésekben végzett munkáját. Jelezte, hogy olyan ad hoc feladatokat is meg kellett oldaniuk, mint a devizahitelek forintosítása vagy a most napirenden lévő pénzpiaci szabályozások, amelyekre a brókerbotrány miatt lehet szükség. Megemlítette a polgári perrendtartásról szóló, a kormány által januárban elfogadott koncepcióval, valamint a KDNP által kezdeményezett magáncsőd intézményével kapcsolatos feladataikat is.

Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke örömének adott hangot, hogy a miniszter rájuk bízta a civiljogi kodifikációval kapcsolatos szakmai viták megszervezését. A szegedi után Székesfehérváron volt a második vitanap, és még az öt táblabíróságon, valamint Miskolcon és Szombathelyen lesz hasonló konzultáció.