Közleményükben azt írták, Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról.

A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta, és megállapította, hogy az előzetes letartóztatás nem a vélelmezetten elkövetett cselekményért járó "előre hozott" büntetés, hanem a büntetőeljárás sikerességének, a terhelt rendelkezésre állásának, a bűnismétlés elkerülésének a biztosítéka. Megítélése szerint az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi "előzetes" jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.

A közlemény felidézte: a büntetőeljárásról szóló törvény 2013. november 19-ét megelőzően úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb négy évig tarthat, azonban ezt a határidőt a törvény módosítása megszüntette.

Az ombudsman a vizsgálatában hivatkozott az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorlatára, amely már 1992-ben kimondta, hogy "alkotmányos jogállam a jogsértésekre csak jogállami módon reagálhat (...) Jogállami értékrend alapján jogállami garanciák mellőzésével még igazságos követelés sem érvényesíthető."

Székely László szerint magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. Ehhez azonban olyan eljárásrendet alakít ki, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is - tartalmazza a hivatal közleménye.

Hozzátették: a jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.

Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy "az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal". Véleménye szerint a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már bizonyosan nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.

A 2013. november 18-ától hatályos büntetőeljárási törvény szerint nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

A kormányoldal akkor arra hivatkozva indítványozta a módosítást, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt - tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe került volna. A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket.

Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését a jogszabály-módosítás elfogadását megelőzően az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta akkor, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára.