Surján László, a kisebbik kormánypárt alelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón az MTI kérdésére azt mondta: konzultálni szeretnének arról, hogy ez a jelenlegiek mellett pontosan mely termékeket érinthetne, illetve, hogy a mértéke adott esetben hogyan változhat.

Megjegyezte: tavaly ebből a tételből 19 milliárd forint folyt be, és elindított egy jó irányba mutató folyamatot.

Azt is fontosnak tartanák, hogy folyamatosan javuljon az alapellátás anyagi helyzete, mind a személyi juttatások, mind a korszerű műszerezettség területén.

A kereszténydemokrata politikus a megvitatandó javaslataik között említette, hogy a háziorvosi munkakörben dolgozó és valamely más szakképzettséggel bíró orvosok a képzettségüknek megfelelő járóbeteg szakellátást is végezhessenek. Legyen valós tartalma az alapellátás kapuőr funkciójának - említette egy másik kezdeményezésüket, hozzátéve: ha a háziorvos betegeire fordított összes közkiadás éves szinten kevesebb, mint a korábbi 2-3 év átlaga, a különbség törvényben biztosított hányada kerüljön vissza a praxisba. Anyagi érdekeltség nélkül ugyanis a "kapuőr funkció" csak óhaj - állapította meg a kereszténydemokrata politikus.

Továbbra is megoldatlan az amortizáció kérdése, és Surján László szerint végiggondolandó, hogy a teljesítményalapú finanszírozás meghatározó volta mellett van-e létjogosultsága egy teljesítménytől független komponensnek is.

A lakosságarányos pénzelosztást üdvözölte, de azt első lépésnek tekintette. A regionális különbségeket is figyelembe kell venni, a szegényebb, nagyobb munkanélküliséggel bíró régiókban magasabb a megbetegedések aránya is. Ezt figyelembe kell venni a források elosztásánál is - rögzítette.

Kitért arra is, bár az egészségbiztosítási költségvetés nullszaldó körüli, de a kórházi eladósodás újratermelődésére nincs garancia. Hozzátette: a felvázolt elképzelések több éves előkészítés és az érintettek bevonásával megvalósuló konzultáció után valósíthatók meg, és "a közérdek érvényesülését elősegítő, egyéni érdekeltségekre alapuló rendszer (...) talán csak 2018 után léphet életbe".

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jelezte: javaslataik a betegek érdekeinek és az orvosok érdekeltségének figyelembe vételével hosszú távon kívánja az egészségügy kérdéseit rendezni, illeszkedve a kormányprogramhoz.