A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke hangsúlyozta: átgondoltságra és koordinációra van szükség, hogy ne legyen ötletszerű a rendelkezésre álló források elköltése. A két fő forrás a Kutatás, fejlesztés, innovációs alap és az európai uniós források, amelyek főként a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programokon (GINOP) keresztül osztanak szét - beszélt a részletekről a hivatal elnöke.

Pálinkás József elmondta: az innovációs hivatal elsődleges feladata a finanszírozás, emellett a kutatás-fejlesztéssel összefüggő szakpolitikák előkészítését végzi és képviseli a kormányt kutatás-fejlesztés-innovációval foglalkozó szervezetekben. Kiemelte: a rendelkezésre álló pénz célszerű felhasználásához - vagyis, hogy azokhoz jussanak el a források, akik a leghatékonyabban tudják fölhasználni - kell az a szellemi input, amely megvan a magyarországi egyetemeken, kutatóintézetekben. Az innovációs hivatal elnöke aláhúzta, mindig a feladatra, és nem a pénzre kell pályázni.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettese államtitkára kiemelte: az innováció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország sokkal erősebb gazdasági szereplővé váljon az Európai Unióban.

Csepreghy Nándor elmondta: ma a magyar kis és közepes vállalkozások nem egészen 17 százaléka folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet, szemben a 38 százalékos uniós átlaggal. A felzárkózás egyik záloga, hogy támogatjuk a kkv-k innovációs tevékenységét - mutatott rá.

A most futó, 2020 végéig tartó, hétéves európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország összesen több mint 700 milliárd forintot költhet kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.

"A fejlesztéspolitikai irányok meghatározásával és a hozzájuk kapcsolódó források elkülönítésével most alapozhatjuk meg Magyarország közép- és hosszú távú versenyképességét" - jelentette ki előadásában a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Csepreghy Nándor elmondta: az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarország az Európai Unió közepes innovációs teljesítményű országai közé tartozik. A vállalati innovációs beruházások a magyar GDP 0,85 százalékát teszik ki, szemben az Európai Unió 1,31 százalékos eredményével - jegyezte meg.

Ennek a közepes innovációs teljesítménynek három oka van - mondta a helyettes államtitkár. Egyrészt gondot jelent, hogy a "kiválóság" igénye, az átlagon felüli teljesítményre való törekvés nem szerves része a magyar társadalmi és üzleti kultúrának. Másodsorban a forráshiány, illetve az elérhető források nem megfelelő felhasználása a probléma, végezetül pedig az, hogy nem megfelelő a kapcsolatrendszer az üzleti szféra és az egyetemek között - mondta.

E három gond megoldása elsődlegesen kormányzati feladat - mutatott rá Csepreghy Nándor. Az első problémát illetően szavai szerint elengedhetetlen a versenyszellem mélyítése, a kiemelkedő teljesítmények ösztönzése; ennek keretében fontos volna, hogy a vállalkozás kultúrája, a vállalkozói értékek helyet kapjanak az alap- és középfokú oktatásban.