Infostart.hu
eur:
367.39
usd:
334.99
bux:
144205.27
2026. november 18. szerda Jenő

MNB: a jegybank ingatlanjai a nemzeti tulajdont gyarapítják

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ingatlanvásárlásai a nemzeti tulajdont gyarapítják, közpénzből teremtenek közvagyont, ezért a jegybank visszautasítja az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban megfogalmazott, "alaptalan, politikai célzatú vádakat" - közölte az MNB szerdán az MTI-vel.

A jegybank felidézi, hogy az elmúlt hetekben több hazai médiumban is több alkalommal bírálta az MNB ingatlanvásárlásait a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló Bodnár Zoltán, aki korábban a jegybank alelnökeként is tevékenykedett. Bodnár Zoltán jegybanki alelnöki működésének időszakában az MNB lényegesen több saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, mint most: 1995 és 1998 között a jegybank 18, a dolgozók rekreációját szolgáló üdülőtulajdonnal rendelkezett, amelyek között két horvátországi ingatlan is volt.

Ehhez képest az MNB most 4 saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, két ingatlan esetében pedig már aláírták az adásvételi szerződést, de a birtokbavétel még nem történt meg.

"Miközben Bodnár Zoltán felelőtlen költekezést vizionál a közvagyon gyarapítása kapcsán, az általa vezetett, állami tulajdonú Eximbank - az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozat keretén belül - 2008-ban 124,2 millió euró hitelt adott egy offshore cégnek egy nem létező moszkvai pláza megépítésére" - hangsúlyozza az MNB. A "moszkvai fantompláza" néven elhíresült ügy 27 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzt emésztett fel, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján nyomozás folyik az ügyben hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt - fűzik hozzá.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a jegybanktörvény értelmében az MNB a törvényben foglalt feladatai végrehajtása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, így ingatlanvásárlásra vonatkozó, illetve más döntéseit a kormánytól, "az ellenzéki pártoktól és a pénzpiaci lobbiktól függetlenül" hozza meg. A jegybank minden, a függetlenségét sértő, vagy korlátozni próbáló pártpolitikai nyomásgyakorlást visszautasít - olvasható a közleményben.

Közölték: az MNB vezetése a jegybanktörvénnyel összhangban megfogalmazott alapokmányában foglaltak szerint arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez, és a társadalmi jólét növeléséhez. Az MNB - fenntartható pozitív eredmény esetén, annak mértékéig - a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat betartva szabadon dönt arról, hogy ezt a stratégiáját miként valósítja meg. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, ezzel közösségi, nemzeti vagyont teremtve.

Az MNB kitér arra is, hogy ingatlanvásárlási gyakorlatuk megegyezik a központi bankok nemzetközi gyakorlatával. A német jegybank több üdülőt, Berlinben vendégházat és két képző- és tréningközpontot üzemeltet, emellett művészeti gyűjteménnyel, valamint érem- és bankjegygyűjteményt tartalmazó pénztörténeti központtal rendelkezik. Az osztrák jegybank sport- és tréningközpontot, illetve banktörténeti múzeumot működtet Bécsben,
míg a lengyel központi bank három üdülő- és szabadidő központot tart fent. A Bank of England művészeti gyűjteménye mellett nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, és a központi banki tanulmányok központjának üzemeltetésével támogatja a brit pénzügyi képzést. Ugyancsak képzési céllal hozta létre oktatási intézetét a francia központi bank is - hívja fel a figyelmet az MNB.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×