"Nem változott semmi, nem lett kevesebb panasz. Ami hozzám érkezik, az körülbelül ugyan az, mint ami a tavalyi évben érkezett. Ez több száz panaszt jelent egyébként évente" - mondta az iskolai agresszióval kapcsolatban az InfoRádiónak Aáry-Tamás Lajos.

Az oktatási jogok biztosa szerint az igazi baj az, hogy nem sikerült megoldani, hogy legyenek olyan vizsgálatok az oktatásban, amelyek mondjuk a 6., 7. osztályos korosztálynál mérik, hogy mi is történik a gyerekeknél.

"Azt gondolom, ki kellene találni a politikának valamilyen együttműködési mechanizmust azokkal a szakmákkal, amelyek segíthetnék az iskola világát. Lehetne Magyarországnak egy nemzeti stratégiája az iskolai agresszió visszaszorítására. Olyan energiák vannak még az iskola környékén, és akkora segítési hajlandóság van, amit kár lenne kihasználatlanul hagyni" - fogalmazott.

Aáry-Tamás Lajos elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan 170-175 panasz érkezett hozzá, a legtöbb a tanárok jelzése arra vonatkozóan, hogy a diákok egymást bántják. "De továbbra is kapunk olyan típusú panaszokat, amikor tanár bántott diákot. Találkoztunk azzal a helyzettel is, hogy a szülő bántotta a tanárt, vagy a diák bántotta a tanárt".

A korosztályi megoszlással kapcsolatban az oktatási jogok biztosa kifejtette, a felsős tagozat esetében találkozni a legtöbb panasszal, a középiskolás korosztálynál pedig a gimnáziumokban jóval kevesebb az ilyen eset. A szakiskolákban, illetve a szakközépiskolákban viszont jóval több.

Aáry-Tamás Lajos arról is beszélt, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek száma emelkedik annak ellenére, hogy a gyermekek összlétszáma folyamatosan csökken. A fogyatékossággal élő gyerekekre az oktatási jogok biztosa szerint a tanárok egyszerűen nincsenek felkészülve, felkészítve - mondta az oktatási jogok biztosa.