Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Pálinkás József: szeretnénk, ha Budapest felkerülne a szoftverfejlesztés világtérképére

Kiemelt területnek tartja a kormányzat a kutatás-fejlesztést és az innovációt, ezért jelentősen több pénzt biztosít a kapcsolódó pályázatokra - mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. Pálinkás József hozzáfűzte: a kabinet 70-80 milliárd forintos támogatást ad, az uniótól pedig száz milliárd forintra lehet számítani.

"Magyarország termelési központtá tételével párhuzamosan a kormánynak fontos az, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs központtá is váljon. Ennek meg kell teremteni a törvényi, intézményi és finanszírozási feltételeit is, ezért nyújtotta be a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a törvényjavaslatot, amely létrehozza azt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amely általános felelősséggel bír és kormányzati cikluson átnyúlóan visel felelősséget a magyar kutatásért, fejlesztésért, innovációért. Létrehoz egy elkülönített állami pénzalapot, amely a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap nevet viseli majd, ilyen módon egy forrásból támogatja az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket és az innovációt. Ezen kívül koordinálja a strukturális alapokból az elkövetkező években Magyarországon a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított összegeket. Ilyen módon uniós forrásból nagyjából évi 100 milliárd forintról, magyar forrásból évi 70-80 milliárd forintról beszélünk" - hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.

Pálinkás József kiemelte az egészségipari kutatásokat, fejlesztéseket, "amihez hozzátartoznak azok az alapkutatások, amelyek a betegségek okait derítik fel, azok a gyógyszeripari kutatások, amelyek konkrét gyógyszereket fejlesztenek ki és azok az informatikai fejlesztések is, amelyek óriási lehetőségeket nyitnak meg. Fontosak Magyarország számára az energetikai, a járműipari fejlesztések, és ma az informatika a húzóágazata a gazdaságnak, Magyarország ezen a területen jól áll, és szeretnénk, ha Budapest egy szoftverfejlesztő központ lehetne. Ehhez a Magyarországon szoftverfejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó akadémiai kutatóközpontok olyan együttműködését kívánjuk létrehozni, amely Budapestet a szoftverfejlesztés világtérképére helyezi."Jelentősen több forrás jut kutatás-fejlesztésre és innovációra az elkövetkező időszakban - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kormánybiztos - utalva az Országgyűlésben hétfőn tárgyalni kezdett törvényjavaslatra - kiemelte: a létrejövő hivatal általános felelősséggel bír a kutatás-fejlesztésért és innovációért. Létrehozzák emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot, amelyből az alap-, és alkalmazott kutatásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet.

Pálinkás József azt mondta, hogy az intézményrendszer változatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintézetekben lévő kutatási műhelyek fenntartása továbbra az érintett fenntartók feladata lesz - tudósít az MTI.

Az alkalmazott kutatások és az innováció nem önmagáért van, hanem a gazdaságért, a gazdasági növekedésért, hogy Magyarország polgárai jobban éljenek - fogalmazott a kormánybiztos, aki kiemelte: az egész rendszer átalakítása megkerülhetetlen, s az állami és kormányzati szerepvállalás e téren alapvető feladat.

Pálinkás József hangsúlyozta: az új hivatal katalizátora kíván lenni a folyamatnak, hogy ne pusztán ágazati érdekek mentén és folyamatos átszervezésekkel történjen a kutatás-fejlesztés kezelése. A rendelkezésre álló források nominálisan is nőnek majd, és hatékony felhasználás mellett sokkal jelentősebb összegek juthatnak a tényleges kutatás-fejlesztésre.

Pálinkás József ehhez bizalmat kért a kutatás-fejlesztés szereplőitől, a vállalkozásoktól, az egyetemektől és a kutatóintézetektől egyaránt.

Kitért arra is, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) forrásai az új alaphoz kerülnek, az OTKA-iroda munkatársai átkerülnek az új hivatalba. Az OTKA a kutatástámogatás területén mind szervezetileg, mind a támogatások odaítélésében, mind a pályázati eljárásokat tekintve példamutató - állapította meg. Jelezte: a források odaítélése az OTKA eddigi, megszokott metódusa alapján történik majd, és ezt a támogatási kultúrát az egész alapnál szeretnék meghonosítani. Arra biztatott minden magyar kutatót, hogy pályázzon az OTKA-felhívásokra.

Megjegyezte: a jelenlegi kutatási és technológiai innovációs alap támogatási módja ugyanakkor gyakran zűrzavaros volt, a jövőben ahol jobb pályázatok vannak, oda jut majd több pénz. Azt ígérte: átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése.

Kurucz Éva kormányszóvivő elmondta: lezárult a társadalmi egyeztetés a kutatás-fejlesztés és innováció 2020-ig szóló fő irányairól, és ennek alapján készült el a kabinet szerdai ülése elé kerülő intelligens szakosodási stratégia. Ez a stratégia nélkülözhetetlen feltétele a 2014-20 közötti időszakban a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható több mint 700 milliárdos uniós forrás lehívásának - mutatott rá a kormányszóvivő. Ez az összeg kétszerese a korábbi támogatási ciklusban rendelkezésre álló forrásoknak.

Kitért arra is, hogy jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövő évtől fokozatosan 1,8 százalék fölé emelkedhet.

Kurucz Éva úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy Magyarország ne csak a térség termelési központja legyen, hanem kutatási és innovációs centrumává is váljon, ezzel is támogatva a hazai kkv-szektor bővülését, a foglalkoztatás növelését.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×