"Ma Magyarország számára a legizgalmasabb dolgok nem Németországban történnek, hanem Angliában." - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában, majd úgy folytatta, az ami unortodoxia szempontjából Nagy-Britanniában történik, az versenyképes a magyarral.
"Ott olyan dolgokat csinálnak és mondanak, amiért Magyarországon megkövezik az embert, ott pedig az angol sajtó és nyilvánosság éljenzése mellett történik mindez. Cameron miniszterelnök mondott egy beszédet, talán tíz napja, olyan dolgokat mondott, aminek én a felét sem merem mondani, habár gondolom. Az a kijelentés, hogy Anglia megfontolja, hogy bizonyos európai dokumentumokat magára nézve nem tekint majd kötelezőnek, az egy olyan bátorság, hogy okosság-e, az egy másik kérdés, de egy olyan sajátos látásmód, angol nemzeti érdekérvényesítési kísérlet, amit érdemes figyelemmel kísérni."
David Cameron brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusának zárónapján tartott majdnem egy órás beszédet október elsején. Elsőként a Skót népszavazás eredményéről beszélt, majd a partraszállás évfordulóját, az afganisztáni szerepvállalást és az Iszlám Állam jelentette veszélyt említette. Majd hosszan elemezte, a jövő évi választások után milyen tervei vannak a konzervatívoknak, aminek végrehajtásával a szigetország minden lakója büszke lehet Nagy-Britanniára.
"Abban szeretnék segíteni, hogy jobb életet élhessenek az emberek" - mondta terveit összefoglalandó David Cameron, aki a család fontosságát emelte ki, mint az erős nemzet alapját.
Cameron azt szeretné, ha mindenki a saját lábára tudna állni, de nem úgy, hogy aztán magára maradjon.
"Valamit valamiért, nem pedig valamit a semmiért - én ebben hiszek. Azok, akik a megfelelő dolgot teszik, erőfeszítést fejtenek ki, akik dolgoznak és építik a közösséget, azokat az embereket kell elismernünk, díjaznunk." Az elmúlt négy év a gazdasági összeomlás megakadályozásával telt, a következő ciklust a családok helyzetének javítása jellemzi majd - ígérte a brit kormányfő.
"Semmi sem jön könnyen, nincs eredmény erőfeszítés nélkül, nincs jólét munka nélkül, nincs siker áldozatok nélkül".
Ezt követően David Cameron ismertette adóügyi terveit: 10 ezerről jövőre 10,5 ezerre, majd 12,5 ezerre emelik az adómentes jövedelem határát. Minimálbérre, heti 30 órára nem kell majd adót fizetnie a polgároknak, a 40 százalékos sávot 41.900-ról 50 ezer fontra tervezik növelni. A minimálbért 6,5 fontról 7 fontra növelnék. Mindehhez azonban egyensúlyba kell hozni a költségvetést, összesen 25 milliárd fontos megtakarításra lesz szükség Nagy-Britanniában, ami a teljes kormányzati kiadás három százalékát jelenti. David Cameron azt szerné, aki tud dolgozni, az kapjon munkát.
"És jöjjön a megfogalmazott célunk, amit a közgazdászok a legmagasabb foglalkoztatási rátának hívnak, én úgy mondom: teljes foglalkoztatottság Nagy-Britanniában." A brit miniszterelnök a következő ciklusra a G20-ak legversenyképesebb adórendszerét ígérte.
"Alacsonyabbat, mint Németországban, alacsonyabbat, mint Japánban, alacsonyabbat, mint az Egyesült Államokban. Ez a mi szilárd elhatározásunk". A fiatalok elhelyezkedésének javítását ígérte, és 100 ezer új lakás építését az első (40 évnél fiatalabb) lakásvásárló megsegítésére. A forráskivonás helyett megerősítené az egészségügyet, a nyugdíjrendszert pedig úgy alakítaná át a következő ciklusban a konzervatív párt, hogy a befizetések nyomon követhetőek legyenek, és az összeget teljes egészében visszakaphassa a nyugdíjjárulék fizetője.
Az Európai Unióval kapcsolatban arról beszélt, megtartják a tagságról szóló népszavazást; az uniós bevándorlás olyan szintet ért el, amely már meghaladja a helyi közösségek és a brit munkaerőpiac teherviselő képességét. Ennek változnia kell, és ez a kérdés lesz a brit-EU viszonyrendszer London által igényelt újratárgyalásának központi eleme.
"Elmegyek Brüsszelbe, és nem fogadok el nemleges választ, a szabad munkaerőmozgás ügyében el fogom érni, amire Nagy-Britanniának szüksége van" - mondta David Cameron. A birt miniszterelnök az Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenységével kapcsolatban sokkal élesebben fogalmazott, emlékeztetve rá, hogy a Strasbourgi testület - amit az Európa Tanács, vagyis nem az Európai Unió működtet - a II. világháború után jött létre.
"Azóta az emberi jogok európai egyezményének értelmezése számtalan esetben eredményezett olyan helyzeteket, amelyek egyértelműen rosszak" - mondta David Cameron, a terroristagyanús személyekkel kapcsolatos brit lépések kritizálására, a bebörtönzött emberek választójogának követelésére utalva.
"Már elnézést, de nem értek ezekkel egyet. Parlamentünk, a brit parlament úgy döntött, hogy nem kapnak szavazati jogot a rabok. Tegyük tehát kristálytisztává: nem fogadunk el utasításokat strasbourgi bíróktól ebben az ügyben."
David Cameron október elsején tartott beszédében egy olyan emberi jogokról szóló brit törvény megalkotását ígérte, amely a londoni parlament hoz és a brit értékekhez nyúlik vissza.
Hanganyag: Király István Dániel




