Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

A programokról vitáztak az ellenzéki főpolgármester-jelöltek

A fejlesztésekről, szociális kérdésekről, a tömegközlekedésről és a közbiztonságról is vitáztak az ellenzéki főpolgármester-jelöltek péntek este az ATV-ben.

A beszélgetésen Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom és több baloldali párt által támogatott jelölt, Staudt Gábor a Jobbik indulója, valamint Csárdi Antal (LMP) és Bodnár Zoltán, a Liberálisok jelöltje vett részt, míg Tarlós István jelenlegi főpolgármester, a Fidesz-KDNP jelöltje távol maradt.

Bokros Lajos a "fideszes hazugságkommandó" állításának nevezte, hogy ingatlanadót vezetne be. Kijelentette: adót csak az Országgyűlés vethet ki, ő azt kezdeményezné, hogy azok fizessenek adót, akik nem adják bérbe üresen álló lakásaikat.

A jelölt konzervatív, szabadelvű, nemzeti elkötelezettségű és európai ihletettségű politikusnak nevezte magát, hangsúlyozva: az Együtt mellett a DK és a budapesti szocialisták is őt támogatják.

Elmondta: teljes nyilvánosságot biztosítana a közbeszerzéseknek és megőrizné Budapest vagyonát. A közbiztonság kérdéséről szólva kijelentette: a rendőrség "a politika szolgálóleányává süllyedt", amelyen szerinte nem segíthet a főpolgármester, csak azt, ha leváltjuk a Fidesz diktatúráját".

A Moma jelöltje élő kapcsolatot tartana fenn a kormánnyal, de ha ez nem jön létre, akkor akár Brüsszellel is közvetlenül tárgyalna a fejlesztésekről, a belváros forgalmát pedig a dugódíj bevezetésével csillapítaná - mondta.

Bokros Lajos, aki versenytársait azért bírálta, mert szerinte az egyes problémákat kizárólag támogatásokkal oldanák meg, azt mondta, a szétvert demokráciát és szabadságot újjá kell építeni.

Staudt Gábor, a Jobbik jelöltje az elégedetlen, elszámoltatást hiányoló választók támogatását kérte. Kijelentette: a neoliberális gazdasági elvek megbuktak, ahogy a "politikusbankárok" is, a fővárosnak nem "pénzemberekre", hanem több pénzre van szüksége.

Pártja programpontjai közül egyebek mellett az átfogó bérlakásépítési programot, a hazai vállalkozások előnyben részesítését, a Budapest Õrség felállítását, a közösségi közlekedési tarifák áfájának csökkentését emelte ki. Szólt arról is, változtatni kell azon, hogy a 7-8 ezer milliárd forintnyi pályázati forrásból alig néhány százmilliárd jusson Budapestre.

Hangsúlyozta, hogy a hajléktalankérdésben a többségi társadalom jogait is figyelembe kell venni, s ha valaki visszautasítja a "kinyújtott kezet", akkor rendészeti eszközöket kell alkalmazni. Kiemelte azt is: a végsőkig elutasítják a tervezett dugódíjat.

Staudt Gábor szerint a jelenlegi jobbikos polgármesterek megmutatták, hogy el tudják érni a fellendülést, javítani a közbiztonságot és munkahelyeket teremteni. Hozzátette: aki egy markánsabb hangot szeretne, az szavazzon pártjára.

Gazdaságosan működő, fenntartható fővárost hozna létre az LMP főpolgármester-jelöltje, aki a fejlesztésekről társadalmi vita után döntene. Csárdi Antal azt mondta: a főváros irányításának arról kell szólnia, amit az emberek akarnak.

A jelölt érdekeltté tenné a lakástulajdonosokat az ingatlanjaik bérbe adásában, a főváros hosszú távú működtetését pedig stabil megállapodásokkal érné el, nem folyamatos alkudozással - mondta. Kifejtette: 15-30 ezer forintos lakbértámogatást nyújtana, az ingatlanok állagmegóvására pedig fővárosi garanciát adna.

Csárdi Antal, aki Budapest közbiztonságát tragikusnak nevezte, önkormányzati rendőrséget is létrehozna, a budapesti tömegközlekedés finanszírozását pedig egyenlő arányban osztaná el a főváros, az állam és a jegyet vásárlók között.

Kijelentette: támogatja a dugódíjat, mert az a levegő minőségének javulását eredményezné.

Szólt arról is: a munkába állás megkönnyítése érdekében megduplázná a bölcsődei férőhelyeket, a levegő minőségének javítása céljából pedig támogatja a dugódíj bevezetését, ehhez azonban parkolók építését és minőségi tömegközlekedést tart szükségesnek.

A Liberálisok főpolgármester-jelöltje arról beszélt: pártja büszkén vállalható alternatívát jelent a választóknak. Bodnár Zoltán a jelölti vitán többször kritizálta "Orbán Viktor rendszerét", amelynek megváltoztatására szavai szerint sem az ingatlanadó, sem a plázastop, sem a Budapest Õrség nem hozza el a gyógyírt.

Álláspontja szerint a kormányfő nem Gyurcsány Ferenctől, Bokros Lajostól, a Jobbiktól vagy az LMP-től fél, hanem a szabadságszerető emberektől. A Magyar Liberális Párt jelöltje hozzátette, hogy a liberális választók mellett a cserbenhagyott baloldaliakat is képviselni szeretné.

Bodnár Zoltán egyebek mellett a szociális ellátásra szánt források növelését, a Népliget fejlesztését és hosszú távú gondolkodást ígért. Két éven belül elérendő célként jelölte meg, hogy a rendőrség, a mentők, a tűzoltók 5 percen belül kiérjenek minden bajbajutott fővárosihoz. Úgy vélte: források nélkül megvalósíthatók egyes kerékpáros beruházások.

A főpolgármester-jelölti programokat viszont túldimenzionáltnak minősítette, arra hivatkozva, hogy inkább a lakosság véleményét kell megjeleníteni a különböző kérdésekben.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×