Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Navracsics: a totalitárius rendszerek egyetlen ellenszere a demokráciában élő nemzetek közössége

A totalitárius rendszerek egyetlen ellenszere a demokráciában élő nemzetek közössége - jelentette ki Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szombaton, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál rendezett megemlékezésen.

Bármilyen biztonságpolitikai fenyegetés jelenik is meg a környékünkön, tudjuk, ha szolidárisak vagyunk egymással, ha egységesek vagyunk, akkor Európát, a békét és a demokráciát nem kezdheti ki semmi - mondta Navracsics Tibor.

Úgy fogalmazott, "mi pontosan tudjuk, hogy a totalitárius rendszereknek egyetlen ellenszere van: a szabadság és a függetlenség alapján demokráciában élő nemzetek közössége."

Ez az egyetlen út a jövőbe, és azt is tudjuk, hogy ez az a kötelességünk, amelyet le kell rónunk a totalitárius rendszerek áldozatinak emlékére - mondta Navracsics Tibor.

Emlékeztetett: 75 évvel ezelőtt a Német Birodalom és a Szovjetunió külügyminisztere aláírtak egy örök barátsági és megnemtámadási szerződést. A két totalitárius diktatúra 1939. augusztus 23-án szövetséget kötött egymással harmadik országok kirablására, valamint arra, hogy a demokratikus és békés Európát eltiporják.

Ez a megegyezés megpecsételte a balti államok és a kelet- és közép-európai országok jövőjét - jelentette ki Navracsics Tibor kitérve arra, hogy azok "az erők", amelyek 75 évvel ezelőtt megkötették ezt a szerződést, valójában korábban, az első világháborúban születtek. Akkor született a bolsevizmus, és az első világháborút követő csalódás, a háborús vereség okozta szétesés hívta életre a nemzetiszocialistákat - mondta.

Navracsics Tibor kiemelte: a totalitárius rendszereket az első világháború, annak pusztítása, és az azt követő elszegényedés, valamint összeomlás hívta életre.

Szólt arról is, hogy ezek a totalitárius rendszerek időnként vitatkoztak egymással, időnként a másikban jelölték meg a legfőbb ellenséget, de a mélyben és a legalapvetőbb kérdésekben egyetértettek. Egyetértettek abban, hogy olyan rendszert akarnak létrehozni, olyan Európát akarnak, ahol az ember csak eszköz és nem cél - mondta Navracsics Tibor.

Mint kifejtette, a két rendszer által elképzelt Európában minden egyes embernek valamilyen jövőbeni cél - legyen szó akár a fajilag tiszta Európa, vagy akár az osztályok nélküli világ - érdekében kell élnie. Amennyiben azt nem maximálisan tudja szolgálni, akkor el kell pusztulnia.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, a két totalitárius rendszer egyetértett abban is, hogy egy közös ellenségük van: a demokrácia. A közös cél emberek millióinak életét követelte, kifosztotta Kelet- és Közép-Európát és amely, több nemzedéknyi időre elvette ennek a térségnek a szabadságba vetett hitét és reményét.

Mi, kelet- és közép-európaiak pontosan ismerjük a totalitárius rendszerek természetét. Látjuk a rendszerek következményeit, a gyűlölséget, az irigységet, a szétzilált társadalmi struktúrákat, az elbizonytalanodott értékrendet, a bizalmatlanságot - jelentette ki Navracsics Tibor.

Mint mondta, az újjáépítés 25 évvel ezelőtt kezdődhetett azzal, hogy a kelet-német turistáknak visszaadtuk a szabadságot, valamint az észtek, a lettek és a litvánok akkor milliós demonstrációval nyilvánították ki a függetlenség, a szabadság iránti és a Szovjetunióból való kiszakadás újbóli kívánságát.

Ebben a 25 évben végre megvalósíthattuk évszázados álmainkat, hogy ott lehessünk Európában és elmondhassuk a véleményünket, részt vehessünk Európa jövőjének alakításában és biztonságban érezhessük magunkat - tette hozzá.

A beszédet követően a megjelentek mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékére a Hősök falánál, elsőként Navracsics Tibor, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Horváth János volt országgyűlési képviselő.

A megemlékezésen jelent volt Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye, valamint több - köztük az amerikai, a belga, a francia, a lengyel és az osztrák - nagykövetség képviselője.

Az Európai Unió igazságügyi miniszterei lengyel-magyar-litván kezdeményezésre 2011. június 10-én Luxembourgban fogadták el azt a dokumentumot, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop-paktum - más néven Hitler-Sztálin-paktum - aláírásának évfordulóját, augusztus 23-át jelölte meg.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg, akkor európai uniós kormányzati szintű konferenciát rendeztek a soros EU-elnök, Lengyelország fővárosában, Varsóban.

Címlapról ajánljuk
Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

A 14–19 éves magyar fiatalok csaknem harmada lelki, magánéleti kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordul az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készült kutatás szerint. Miért könnyebb egy chatbotnak megnyílni, mik ennek a kockázatai, és hogyan maradhat meg a bizalom a gyerek és a szülő között? Az InfoRádió Csibi Zsannát, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársát, pszichológust kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×